Kedden benyújtotta a kormány a parlamentnek a veszélyhelyzet megszüntetéséről, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló javaslatot. Most ezeket elemezte ki három hazai jogvédő szervezet, és súlyos következtetéseket vontak le.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország közös értékelésükben kiemelik, “a javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik a rendeleti kormányzás veszélyeire figyelmeztettek, ám valójában egyáltalán nem alkalmasak e félelmek eloszlatására. Éppen ellenkezőleg: villanófényben mutatják meg a rendszer természetét” – közölte a 444.hu.
Arra is felhívják a figyelmet elemzésükben, hogy
a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény valójában nem szüntetné meg a veszélyhelyzetet,
mivel “határidő sem szerepel a jogszabályban. A kormány arra kéreti magát, hogy amikor majd jónak látja, vessen véget a rendkívüli jogrendnek. Sok értelme nincs – legfeljebb annyi, hogy a felületes szemlélőnek be lehessen mutatni: a felhatalmazási törvény – a bírálatokkal ellentétben – nem szüntette meg a kormány feletti parlamenti kontrollt”.
Kiemelték továbbá, hogy a katasztrófavédelmi törvény módosításával a kormány fontos elemeket iktatna ki az Alaptörvényből.
“Az Alaptörvény úgy próbálja megtartani veszélyhelyzetben is a hatalmi ágak egyensúlyát, hogy megengedi a kormánynak a törvények felfüggesztését és az azoktól való eltérést, de csak olyan körben és módon, ahogy azt az Országgyűlés előzetesen – a katasztrófavédelmi törvényben – szabályozza. A katasztrófavédelmi törvénybe most beleírnák:
ha nem elégségesek ezek a parlament által előre körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést is meghozhat.
Ezzel értelmét veszti az Alaptörvény azon kikötése, hogy a kormány ezzel a speciális felhatalmazással csak sarkalatos törvényben meghatározottak szerint élhet, mert a sarkalatos törvény immár semmit nem határoz meg, bármit engedélyez, amit a kormány az adott helyzetben jónak lát.”
A három szervezet szerint az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosításával a kormány lényegében “létrehozza a különleges jogrend kistestvérét, amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot.
Ennek az alkotmányban nem szabályozott, félkülönleges jogrendnek mind a bevezetése, mind a vége a kormány belátásától függ gyakorlatilag,
és az ez alapján hozott rendeletek esetében nincs meg még az a garancia sem, hogy bizonyos idő eltelte után hatályukat vesztik parlamenti felhatalmazás nélkül“.
Végső következtetésként pedig megállapították, hogy a kormány könnyűszerrel vissza tud, és vissza is fog élni a járvány kapcsán szerzett hatalmával.
Emlékeztettek továbbá arra is, hogy az elmúlt két hónapban, sorra születtek meg olyan szabályok, melyek lényegében nem is kapcsolódtak a védekezéshez vagy aránytalanul korlátoztak néhány alapvető jogot.
A veszélyhelyzet visszavonása pedig szerintük egy egyszerű szemfényvesztés, amivel el kívánják oszlatni a kételyt, hogy korlátlan hatalmat akarnak gyakorolni az ország felett.
“Ha a törvényjavaslatokat ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek”
– állapították meg.
