Gulyás Gergelyt szokásos csütörtöki kormányinfóján a kedd éjjel benyújtott törvényjavaslatról is megkérdezték. Ismeretes, ez az a javaslat, ami a felhatalmazási törvény és a veszélyhelyzet megszüntetésének címszavával lehetővé tenné a járványügyi készültség bevezetését. Ez utóbbi szerint a kormánynak jogában állna, hogy Müller Cecília, az országos tiszti főorvos javaslatára – miniszteri előterjesztés után – a parlament felhatalmazása nélkül egészségügyi válsághelyzetet rendeljen el.
Gulyás a javaslatot azzal indokolta, hogy a védekezés jelenlegi állása alapján indokolt, hogy megszüntessék a veszélyhelyzetet, viszont fenntartsanak egyfajta “járványügyi készültséget”. “Akkor tudjuk sikeresen akadályozni a vírus terjedését, ha nemzeti összefogás van” – mondta Gulyás, megköszönve a magyarok eddigi fegyelmezettségét, kritizálva viszont az ellenzéket, amiért “bírálják a kormány intézkedéseit és legújabb terveit”.
Gulyás azzal kerülte meg az új javaslatról szóló aggályokat, hogy azt mondta,
“az új jogszabály-módosítások nyomán a kormánynak rendkívül szerény jogkörei maradnának, de ezek indokoltak egy járványügyi készültség idején”.
Hogy vajon tényleg annyira szerények-e ezek a jogkörök, mint ahogy Gulyás állítja, azt megkérdőjelezi, hogy három jogvédő szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International is aggodalmát fejezte ki a tervezettel kapcsolatban. Az egészségügyi válsághelyzet intézményéről pl. azt írták, hogy az lényegében “létrehozná a különleges jogrend kistestvérét, amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhatna lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot”. Hozzátették: ennek az alkotmányban nem szabályozott, félkülönleges jogrendnek mind a bevezetése, mind a vége gyakorlatilag a kormány belátásától függne, ami
a sokat bírált felhatalmazási törvényhez hasonlóan lehetőséget adhat a kormánynak arra, hogy visszaéljen a különleges jogosítványaival.
A három szervezet úgy fogalmazott: “ha a törvényjavaslatokat ebben a formában fogadják el, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek”.
Mint ismert, a benyújtott tervezet szerint a kormány akkor rendelhetne el válsághelyzetet, ha “nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, vagy az emberek életét, testi épségét vagy az egészségügyi ellátást veszélyeztető körülmény következne be”. A javaslat értelmében az országos tiszti főorvos akkor kezdeményezhetné a kormányrendelet visszavonását, ha a feltételek már nem állnak fent, amit a kormány köteles lenne megtenni. Az egészségügyi válsághelyzetet elrendelő kormányrendelet legfeljebb hat hónapig maradhatna hatályban, kivéve, ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja.
A válsághelyzetben kormányrendelettel korlátozható vagy megtiltható lenne a többi között minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti, az üzletek működése, nyitvatartása, egyes termékek árusítása, fogyasztása, a személyforgalom, az áruszállítás, az emberek személyes érintkezése, az intézménylátogatás, az egyes területek elhagyása, vagy az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele.
Gulyás ezekről a jogosítványokról mondja azt, hogy „szerények”.
Nem tudjuk, ki hogy van vele, de nekünk ezek még a legnagyobb jóhiszeműséggel sem tűnnek szerénynek, még akkor sem, ha a szövegben kikötik, hogy a korlátozásokat a törvény szerint csak “a szükséges mértékben és arányosan” gyakorolhatná a kormány, kijárási korlátozást pl. nem vezethetnének be.
