Valahogy így nézne ki a “keresztény minimum” Magyarországon.
A Karácsony Gergely-vezette Fővárosi Önkormányzat épp valóra váltani látszik Orbán Viktor egyik legrégebbi, legtöbbször megszegett ígéretét, vagyis hogy egy magyart sem hagynak az út szélén. Elkészült ugyanis a javaslat, ami lehetővé teszi, hogy
senkit ne tegyenek utcára fővárosi önkormányzati bérlakásból mindaddig, amíg nem gondoskodtak az elhelyezéséről, illetve nem bizonyosodtak meg arról, hogy a kilakoltatást követően is lesz fedél a feje felett.
Karácsonyék reményüket fejezték ki, hogy az általuk mutatott példát a kerületek is követik. A jelenlegi rendelkezések szerint a lakbérrel elmaradóknak az önkormányzat fizetési emlékeztetőt küld. Ha a bérlő a megadott határidőig nem egyenlíti ki a tartozását, akkor felszólítják erre, majd 8 nap után felmondják a lakásbérleti szerződést.
Az új szabályok úgy szólnának, hogy a fizetési felszólítást három havi, illetve 150 ezer forintot meghaladó hátralék esetén küldenék ki, nyolc napos határidővel. A bérbeadó köteles lenne részletesen tájékoztatni a bérlőt a részletfizetés lehetőségéről, az elérhető szociális támogatásokról és a jogkövetkezményekről. Ha a bérlő hátraléka meghaladná a hat havi bérleti díj összegét vagy a 300 ezer forintot, akkor 30 napos felmondási idővel felmondható lenne a lakásbérleti szerződés. Kivéve, ha közben a bérlő vállalná a részletfizetést. Ha nem, akkor a főváros kezdeményezhetné a végrehajtást, majd 90 nap múltán a kilakoltatást. A részletfizetés lehetősége azonban a 120. napig fennáll.
A legfontosabb újítás azonban a „minimálisan elfogadható elhelyezés” bevezetése lenne. Az előterjesztés szerint a fővárosi bérlakásokból jogerős bírósági határozat birtokában is
csak akkor lenne kilakoltatható hátralékos, ha biztosított a számára a minimális lakhatás.
További segítségként a hátralékosoknak ráadásul lehetősége lenne egyszeri, legfeljebb 300 ezer forintos támogatást kérni a fővárosi önkormányzat által működtetett Hálózat Alapítványtól a lakbérhátralék kiegyenlítésére. Bővítenék ezen felül a méltányossági bérbeadás szempontrendszerét is, előnyt élveznének a várandósok és az ápolásra szoruló hozzátartozót gondozók is.
A Város Mindenkié csoport egykori aktivistája szerint
“a civilizáltság fokmérője a lakhatási válságra adott válasz.”
Ha a gyakorlatban is megvalósulnak a fentiek, úgy tűnik, Karácsony Gergelyék – az álkeresztény Fidesszel szemben – hosszú évek után végre tényleg felállíthatnak egy “keresztény minimumot” Magyarországon, ami egyben az európai értelemben vett szociális érzékenység, civilizáltság egyik első komoly lépcsőfoka is lehet.
