Bár az utóbbi napokban nagy zúgolódást váltott ki a kedden elfogadott megfigyelési törvény, ami lehetőséget teremt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatoknak arra, hogy mindenféle intézményes korlát nélkül ráláthassanak az állampolgárok adataira, volt a törvényben egy módosítás, ami a legtöbb embernek elkerülte a figyelmét, pedig ez talán rémisztőbb az eddiginél is. A Népszava írta meg, hogy július elsejétől nemcsak a korlátlan megfigyelésre, de arra is lehetősége lesz a szakszolgálatoknak, hogy
saját hatáskörben elrendelhessék 90 (!) napra egyes online szolgáltatások felfüggesztését.
A törvény szövege egészen pontosan úgy szól, hogy egyes az „elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított” adatnak vagy szolgáltatásnak, amely a „magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent”, vagy „amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet”, elrendelhetik az „ideiglenes hozzáférhetetlenné” tételét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
- valamely online tartalmat, szolgáltatást elérhetetlenné tehetnek,
- szervereket kapcsolhatnak le,
- online szolgáltatók működését is felfüggeszthetik.
Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság MSZP-s tagja azt mondta: természetesen egy államnak késznek kell lennie egy kibertámadás, vagy bármely, az online térből érkező fenyegetés, jogsértés elhárítására. Ez a törvényszöveg azonban – mondta Harangozó – annyira elnagyolt és olyan elemeket tartalmaz, hogy könnyen bunkósbottá válhat a kormány kezében, és arra is alkalmas eszköz lehet, hogy egy online tevékenységet végző vállalkozást elhallgattassanak, ellehetetlenítsenek vagy akár tönkre is tegyenek.
“Ha a Népszava honlapja megírja, hogy a magyar honvédség tankjai közül mondjuk néhány elromlott, és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ezt saját hatáskörben úgy ítéli meg, hogy honvédelmi érdeket veszélyeztető információról van szó, akkor a Népszava online-t is szüneteltetni lehet 90 plusz 90 napra?”
– kérdezte Harangozó. Hozzátette: ha azt tartalmazná a szöveg, hogy maximum 12, 24, 36 órára tehet hozzáférhetetlenné egy hírközlő hálózatot vagy szolgáltatást, akkor még el is tudná hinni, hogy a kormány célja ezzel valóban a védekezés lehet.
“De a kétszer 90 napos időtartam teljesen érthetetlen és semmi köze a védekezéshez”
– mondta a politikus.
További aggodalomra adhat okot, hogy a törvény nem rendelkezik arról sem, hogy a szankcióval sújtott szolgáltató milyen jogorvoslati lehetőséggel élhet, és azt sem tisztázza pontosan, hogy mit jelent a „fenyegetés” és a „honvédelmi, vagy szövetségi érdek veszélyeztetése”. Nem világos továbbá, hogy mi szükség volt egyáltalán a törvényre, a törvénysértő elektronikus tartalmak ideiglenes vagy akár végleges törlésére ugyanis már eddig is megvolt a jogi lehetőség. Hacsak nem pont amiatt alkották, hogy kiiktassák vele a bírósági kontrollt, az adattörléshez eddig ugyanis minden esetben nyomozás és bírósági döntés volt szükséges. Ezt most az új törvénnyel a titkosszolgálat saját hatáskörébe rendelte a Fidesz.
