Szerdán ismertette az Eurologus az Európai Bizottság legfrissebb országjelentését, ami most a megszokottól eltérően nem a költségvetések helyzetével foglalkozik, hanem a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés elleni küzdelemmel.
A lap közlése szerint, a magyar kormány május elején benyújtott konvergenciaprogramja alapján, hazánkban a GDP 2,8 százalékát költik a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekre, “melyet a költségvetési átcsoportosításokból, megtakarításokból és új adókból fognak fedezni”, valamint ehhez jön még a GDP nagyjából 1,8 százalékát kitevő gazdaságélénkítési és munkaerőpiaci támogatások.
A Bizottság a benyújtott adatok alapján megállapította, hogy
Magyarországon 5,2 százalékra ugorhat idén az államháztartási hiány, ami 2021-ben is 4 százalék körül lesz. Az államadósság idén a GDP 75 százalékát teheti ki.
Megállapították továbbá, hogy a magyar kormány lépései hatásosak arra vonatkozólag, hogy a korábbi költségvetési célokat betartsák, de ugyanakkor a Bizottság több kifogást is megfogalmazott a válságkezeléssel kapcsolatban:
Szerintük “néhány intézkedés felveti a szükségesség és arányosság kérdését, illetve beleavatkozik a gazdasági életbe, és veszélybe sodorja az állami szabályozási környezet stabilitását”.
Az Eurologus cikkében példaként a munkajogi szabályoktól való eltérésre hivatkoznak, illetve arra, hogy a katonaság átvette az irányítást bizonyos magánvállalkozásoknál a vészhelyzetre hivatkozva.
A Bizottság számításai szerint, idén 7 százalékos lehet a magyarországi munkanélküliség, jövőre pedig 6,1 százalék.
A jelentés külön megjegyzi azt is, hogy Európában nálunk a legrövidebb, mindössze három hónapos a munkanélküliségi ellátás.
Ez azonban szerintük még kedvező gazdasági körülmények között sem lehet elegendő ahhoz, hogy valaki munkát találhasson!
Emellett pedig még “a vállalkozásokat és a munkahelyek megőrzését támogató magyar programok hatálya és alkalmazási köre korlátozottabb a többi európai államban meghirdetett programoknál”. A kormány által tervezett különadók pedig tovább gyengíthetik a gazdaságteremtő programok hatásait.
A Bizottság azt is megjegyzi jelentésében, hogy a gazdaság helyreállítását az is nagyban segítené,
ha eltérve az eddigi gyakorlattól, a közbeszerzéseken valódi verseny alakulhatna ki.
A jelentés szerint azonban a korrupció, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés és a sajtószabadság, már a válság előtt sem volt rendben. Kitérnek továbbá arra is, hogy az egészségügyi ellátórendszer “korlátozott hatékonysága” miatt, az uniós átlagnál jóval több magyarnak kell magánorvoshoz fordulnia mint más uniós ország állampolgárainak.
A Bizottság azt is kiemelte még a jelentésében, hogy 2010 óta folyamatosan nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek az országban, melynek egyik oka az adó- ás támogatási rendszer reformja.
Az MSZP pedig látva a kormány hiányos és elégtelen intézkedéseit, azért küzd, hogy
az állásukat vesztettek legalább 9 hónapig, minimum nettó százezer forintot kapjanak!
Többek között ennek érdekében indították el petíciójukat, melyet már eddig is rengetegen írtak alá.
