Mint mi is írtunk róla, miután tegnap a Jobbik is megszavazta a Fidesz megfigyelési törvényét, Jakab Péter kínos magyarázkodásba kezdett a Facebookon. A pártelnök azzal próbálta védeni a védhetetlent, hogy “ők is emberből vannak”, és csak azért szavazták meg az állampolgárok adataihoz való korlátlan hozzáférést lehetővé tévő törvényt, mert “megbíztak a témáért felelős képviselőjükben”, aki ezt javasolta nekik. Jakab megígérte, hogy “még ma egyeztetni fog a téma felelősével”, mert mint írta, a Jobbikban “egy ilyen horderejű döntés nem maradhat következmények nélkül”.
Úgy tűnik, nem a levegőbe beszélt Jakab, kiderült ugyanis, hogy az akkor még meg nem nevezett témafelelős állítólag
Varga-Damm Andrea volt, akit büntetésképp a jobbik elnöksége azóta fel is szólított, hogy 24 órán belül adja vissza a mandátumát.
Ellenkező esetben azt ígérték, hogy kizárják a frakcióból. Varga-Damm korábban a hvg.hu szerint közösségi oldalán arról írt, a törvényt, ami szerinte a közvélekedéssel szemben nem ad korlátlan felhatalmazást a szakszolgálatoknak, akkor is megszavazta volna a kétharmad, ha a Jobbik nem szavaz velük. A lap szerint a képviselő később törölte a bejegyzést.
A Jobbik elnöksége azzal indokolta a drasztikus bejelentést, hogy “olyan feloldhatatlan bizalmi válság alakult ki Varga-Damm Andreával szemben, ami miatt elvárják, hogy vállaljon felelősséget az üggyel kapcsolatban. Ha nem adja vissza a mandátumát, ki fogják zárni” – írták.
Hogy a kizárás ugyanakkor vajon tényleg teljes mértékben a mostani ügynek szól-e, azt némiképp megkérdőjelezi, hogy Varga-Dammal szemben már korábban is voltak konfliktusai a Jobbik mostani vezetésének. Egy a januári tisztújításról kiszivárgott hangfelvételen pl. Jakab Péter Varga-Dammot is azok közé sorolta, akik nem bíznak benne, mégis az alelnökei akartak lenni, és akik a Jobbik egykori képviselője, Szávay István “klánjának” a részeként állítása szerint “meg akarták fúrni az elnökségét”. Varga-Damm később azt mondta, hogy “ő nem hallott semmilyen Szávay-klánról”, és azt is tagadta, hogy bárki bántani akarta volna Jakabot a Jobbikon belül.
Azt, hogy nem állhatnak túl közel egymáshoz Jakabbal, ugyanakkor megerősíteni látszik, hogy tavaly Varga-Damm elindult Jakab ellen az elnökségért (ezt a tisztújítót később lefújták), idén januárban pedig az alelnöki posztért, mindkétszer sikertelenül, a tagság ugyanis olyan embereket választott meg – az egykori pártigazgató, Szabó Gábor kivételével -, akiket szorosan Jakab köreihez sorolnak. Szintén a köztük lévő feszültségre utalhat, hogy Varga-Dammtól és Sneider Tamástól – akit szintén a “Szávay-klán” részének nevezett Jakab – több olyan pozíciót is elvettek az elmúlt napokban – Varga-Dammtól a honvédelmi bizottságban betöltött posztját, Sneidertől az országgyűlési alelnökséget -, amiket már jóval azelőtt betöltöttek, hogy Jakab pártelnökké vált volna.
Hogy a mostani ügyben vajon tényleg Varga-Dammé-e a kizárólagos felelősség, vagy Jakab csak felhasználja ezt az ügyet arra, hogy megerősítse a párton belüli pozícióit, nehéz megítélni, mindenesetre ha tényleg léteznek a korábban említett törésvonalak a párton belül, a mostani ügy egészen biztosan nem fog segíteni abban, hogy áthidalja azokat.
