Csütörtökön tartották az Európai Parlamentben azt a vitát, melyen a magyar kormány által hozott felhatalmazási törvény volt a legfőbb téma. Erre Orbán Viktor is meghívást kapott az EP elnökétől, hogy megvédhesse álláspontját, de a kormányfő egyéb fontos teendőire hivatkozva nem ment el. Maga helyett inkább Varga Judit igazságügyi minisztert küldte, őt azonban a szokásjogok miatt nem engedték részt venni az ülésen.
Erre természetesen a kormány egyből azzal vágott vissza, hogy “boszorkányüldözés volt” az EP-ülés, és még Varga Judit beszédét is “betiltották”.
Ez azonban nem fedi a valóságot!
Balázs Péter korábbi külügyminiszter, uniós biztos az ATV Start műsorában elmondta, hogy mindenhol, így az Európai Parlamentben is vannak szokások és precedensek, ilyen például az is, hogy a plenáris ülésen a kormányfők szoktak részt venni, és csak emiatt nem mehetett a miniszterelnök helyett Varga Judit.
Balázs szerint pedig hiába próbálja ezt a maga javára fordítani a kormány, igaz, hogy nincs írott szabály, de a szokásjog nagyon erős, és ez alapján egyértelmű a helyzet.
Hozzátette: a miniszterelnököt semmi sem akadályozta abban, hogy egy fél napra kimenjen Brüsszelbe, pláne most, hogy enyhülőben van a járvány.
Ez csak üres kifogás volt, és Balázs Péterben él a gyanú arra vonatkozólag is, hogy szándékosan generálták a konfliktushelyzetet,
Orbán direkt nem ment el, direkt provokálta az Európai Uniót.
A volt külügyminiszter arról is beszélt, hogy a felhatalmazási törvény papíron megállja a helyét, ezért nem indítanak külön kötelezettségszegési eljárást, de az alkalmazását is vizsgálni fogják. A vita során pedig elhangzott, hogy egyedül Magyarországon kapott határidő nélküli felhatalmazást a kormány.
Balázs kiemelte továbbá, hogy a 7-es cikk szerinti, alapjogok megsértése miatti eljárás továbbra is folyamatban van, és amint véget ér a járvány, sor kerül majd a következő ülésre is.
A volt külügyminiszter szerint nagyon súlyos szavak hangzottak el, és az egyik legrosszabb az ország szempontjából, hogy
felvetődött annak a lehetősége, hogy a jogállamiság lehet az alapja annak, hogy ki mennyi pénzt kap majd a jövőben.
