Valami készül Orbán ellen: komoly mozgolódás indult Brüsszelben

Úgy tűnik, a diktátor-törvény nem csak itthon verte ki a biztosítékot, az elmúlt napokban Brüsszelben is egyre többen szólalnak fel – jobb- és baloldalról egyaránt – a magyar kormányfő tervét illetően. Radka Maxová, egy cseh liberális EP-képviselő pl. levelet írt az Európai Bizottságnak,

amiben arra kérte őket, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a magyar kormánnyal a tervezett jogszabályról.

Maxová azt írta: attól, hogy világjárvány van, még nem szabad figyelmen kívül hagyni az Európai Unió alapvető értékeit, a demokrácia és a jogállam elveit. Azzal egyetért ugyan, hogy a jelenlegi helyzetben gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalra van szükség, de ez szerinte nem mehet a demokratikus fékek és egyensúlyok rovására.

A cseh politikus a rémhírterjesztés büntethetőségének kiterjesztésére vonatkozó Btk.-módosításra is kitért, mint mondta, az szerinte nem egyeztethető össze a büntetőjog alapelvével, mert nem határozza meg pontosan, mit számítana félrevezető információ terjesztésének.

“Szeretném felkérni az Európai Bizottságot, hogy kezdjen párbeszédet a magyar kormánnyal annak biztosítására, hogy a vészhelyzet csupán az egészségügyi helyzet javítását szolgálja, és eközben ne sérüljenek az európai, valamint a nemzetközi jog alapelvei”

– fogalmazott.

A Fideszt valószínűleg nem érték meglepetésként a kritikák, mert feltűnően gyorsan reagáltak Maxová levelére. A Fidesz EP-delegációjának nevében Kósa Ádám azt írta, egy ilyen világméretű vészhelyzetben nem szabadna “kicsinyes politikai csatákra” fordítani az energiákat, ehelyett inkább a koronavírus terjedését gátló erőfeszítésekre kellene koncentrálni.
Kósa szerint a törvényterv nem egyedi Európában, számtalan ország vezet be rendkívüli intézkedéseket, példaként Belgiumot, Csehországot és Franciaországot emlegette.

“Kik vagyunk mi, hogy ítéletet mondjunk, mely intézkedések helyesek, és melyek működnek egy adott tagállamban? Maxová asszony hajlandó lesz felelősséget vállalni az elveszett magyar életekért?”

– kérdezte Kósa. A rendkívüli jogrend határidejének hiányát ő is azzal indokolta, amivel Orbán a parlamentben, vagyis hogy előreláthatóan nem lehet tudni, mikor fog végetérni a járvány. A rémhírterjesztés kapcsán azt írta, veszélyhelyzetben az álhírek terjesztése akadályozhatja a kormány intézkedéseinek hatékonyságát, ezért van szükség a módosításra.

A Néppárt is kiakadt

Nemcsak a liberálisoknál verte ki ugyanakkor a biztosítékot Orbán felhatalmazási törvénye, saját pártcsaládjából is elkezdtek felszólalni ellene. Othmar Karas, az Osztrák Néppárt strasbourgi frakcióvezetője egyenesen

“botránynak” nevezte a törvénytervet,

és azt mondta, “Orbán Viktor újabb, veszedelmes támadást indított a liberális demokrácia, valamint a jogállam ellen, amikor fejébe vette, hogy ezután rendeleti úton fogja kormányozni a magyarokat”. Azt is elmondta, ezzel szerinte Orbán Erdogan nyomdokaiba lépett.

Az európai szocialisták közül is többen felháborodásuknak adtak hangot, egy osztrák szocialista képviselő szerint pl. Orbán “most végzi az utolsó simításokat a tekintélyelvű rezsimjén”, a szocialisták korábbi EP-frakciófőnöke, Hannes Swoboda pedig az EU gyors közbelépését sürgette.

Mi a véleményed? Ide megírhatod!

Kérjük ossza meg cikkünket, hogy mindenkihez eljusson, így segíti lerombolni a kormányzati propagandát!

OSZD MEG!