Mindenkit a koronavírus által okozott világméretű járványtól tart, és az aggodalmakat csak fokozzák a hozzánk eljutó képsorok: katonai vesztegzár Olaszországban, teljes védőruházatban dolgozó orvosok és ápolók, kihalt utcák a fertőzött területeken. Tényleg olyan, mint egy katasztrófafilmben, de ez most a valóság, és igen félelmetesnek tűnik.
Nézzünk meg pár olyan tényt, amiről most nem beszélnek, mert mindent elnyomnak a koronavírusról szóló híradások a médiában.
- tény: Egy fertőzött átlagosan 2,6 fogékony embernek adja tovább a kórt, ezt hívják reprodukció indexnek. A szezonális, megszokott influenzavírus reprodukciós indexe 1,8-1,9 körül van, a nagyon fertőző kanyaróé viszont 20. Tehát, a koronavírus terjedése nem különösebben kiugró érték.
- tény: Kínában, ahonnan elindult a fertőzés, 78 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, belefoglalva a 11 milliós lélekszámú Vuhant. Ezzel szemben csak Magyarországon, a 2014/15-ös szezonban 503 ezer, a 2016/17-es szezonban 481 ezer influenzás beteg fordult orvoshoz. Ehhez képest a fertőzöttek száma minimális a világban.
- tény: Jelenleg 3000 alatt van azok száma, akik belehaltak a koronavírus fertőzésébe, miközben évente félmillió haláleset köthető a szezonális influenzához. Öt évvel ezelőtt 8 ezren, míg három évvel ezelőtt 3 ezren haltak meg csak hazánkban az influenza járványban. Tehát a halálesetek száma sem kiugróan magas.
Akkor már csak az a kérdés, hogy ha nem különösebben terjed gyorsan, minimális a fertőzöttek és a halálesetek száma a világban, akkor
vajon mit tudhatnak a hatóságok ezen kívül, ami szükségessé teszi az eddig soha nem látott szigorú intézkedéseket?
Nem vagyok laposföld-hívő, alufóliasisakban sem járkálok és nem gondolom, hogy a repülőgép kondenzcsíkjaival mérgezik az embereket. De a fenti tények alapján, nehezen tudom elhinni, hogy a kormányok nem tudnak jóval többet annál, mint amit az orrunkra kötnek.