Ellenzéki képviselők próbálták kideríteni, hogy mennyit kell majd idén az államnak visszafizetnie a letelepedési kötvényes off-shore cégeknek, az öt éves futamidejű kötvénycsomagok után 2020-ban, ám próbálkozásuk nem járt sikerrel, mivel a kormánytagok sorra kitérő választ adtak. Végül az mfor.hu újságírói jártak utána és derítették ki, mennyit bukik az ország a Rogán-féle kötvénybizniszen.
A lap az Államadósság Kezelő Központ Zrt. oldalán talált egy táblázatot, ami szerint idén 336,1 millió euró értékben járnak le letelepedési kötvények. Ezeket még 2015. január 14-én dobták piacra, 2 százalékos éves hozammal, és 2020. december 20-i lejárattal.
Tehát az idei törlesztés a jelenlegi euró árfolyam mellett 112,6 milliárd forint.
A kötvényprogramot még 2012 őszén kezdeményezte Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. Az EU-n kívüli állampolgárok végül, Rogán javaslata alapján, 250-300 ezer euróért juthattak magyar letelepedési engedélyhez. A rendszer lényege, hogy a befizetett összeg jelentős részét 5 év után visszakapják a “vásárlók”, mivel ez egy kötvényprogram. A kötvényvásárlók hitelezik az államot, az állam a megszabott idő leteltével pedig visszafizeti a hitelt.
Az állam végül a program lebonyolítását javarészt ismeretlen hátterű offshore-cégekre bízta, melyek így százmilliárdos nagyságrendű bevételre tettek szert.
Azt is meg kell említeni továbbá, hogy a magyar kötvényprogram keretében közel húszezer külföldi kapott letelepedési lehetőséget Magyarországon, valamint EU-s papírokhoz is hozzájuthattak, amivel később akadálytalanul tudtak mozogni, üzletelni és céget alapítani az egész EU-ban.
2013 ás 2017 között összesen 1,844 milliárd euró értékben bocsátott ki az állam ötéves letelepedési magyar államkötvényt, melyet javarészt kínaiak, oroszok és arabok vásároltak. A 444.hu írta meg, hogy voltak köztük olyanok is, akik elég “súlyos” figurának számítanak, ezt pedig az bizonyítja, hogy vásárolt kötvényt többek között nemzetközi bűnügy gyanúsítottja és a szíriai diktátor pénzembere is.
A cikkben kitérnek arra is, hogy az állam és az adófizetők legalább 21 milliárd forint veszteséget könyvelhettek el azért, mert a letelepedési államkötvények kamata 2014 után magasabb volt, mint a devizakötvényeké. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy ebben az időszakban az Európai Beruházási Banktól (EIB) több kedvezményes hitelt is kérhetett volna a magyar kormány,
a veszteség megközelíti a 30 milliárd forintot.
2019-ben az ideinél nagyobb összegben jártak le kötvények, összesen 445,5 millió euró értékben, de a java még hátra van. 2022-ben kell majd a legtöbbet visszafizetnie a magyar államnak, akkor ugyanis 551,7 millió euró értékben járnak majd le kötvények.
