Orbán a neonáci fordulattal azt próbálja elfedni, hogy a Fidesz elindult a lejtőn

Talán nem sokan emlékeznek már rá, de 2015 tavaszán kevés híja volt, hogy a 2010-ben felálló Nemzeti Együttműködés Rendszere csúfos véget érjen. A kormánypártok támogatottsága rekordmélységekben volt, az akkor második legerősebb párttá váló Jobbik alig néhány százalékkal maradt el a Fidesztől. Ekkorra az ország túl volt a netadós fiaskón, egy brókerbotrányon és két olyan időközi országgyűlési választáson, mely során a Fidesz 5 év után először elvesztette kétharmados felhatalmazását az országgyűlésben. Ez meg is tette a hatását, óriási volt a pánik a pártban: egymással versengve dobálták be az ötleteket, hátha vissza tudják venni a kezdeményezést.

Ekkor hozakodott elő Orbán pl. a halálbüntetés visszavezetésének ötletével, és ekkor dobta be a közösbe a Fidesz a rövid életű “keményen dolgozó kisemberek” szlogenjét is. Ma már történelem, de ha Orbán – amúgy jó érzékkel – akkor rá nem talál a menekültválságban rejlő politikai lehetőségekre, nem biztos, hogy 2018-ban is őt választották volna az ország miniszterelnökévé. De így történt, Orbán és a Fidesz újra megúszta pár évre, hogy az ország valós helyzetéről és a problémáiról kelljen beszélnie, helyette eladta a lakosságnak a Soros-migráns-Brüsszel-szentháromság alternatív valóságát.

Persze mindennek vége szakad egyszer, 2020-ra egyre inkább úgy tűnik, hogy már ez a téma is kifulladóban van, Orbánéknak sem a tavalyi európai parlamenti, sem az önkormányzati választáson nem sikerült átütő sikert elérniük (az utóbbin egyenesen – 13 éve először – komoly vereséget szenvedtek el). Hogy tényleg kifulladhattak a migrációban rejlő erőtartalékok, azt jelzi, hogy az elmúlt hónapokban egyre nagyobb zavar uralkodott el a Fidesz kommunikációs gépezetében, 2015 óta először érzékelhető, hogy

ötlet nélkül maradt a Fidesz, továbbra sem lehet tudni, mi lesz a párt következő nagy témája.

Ennek fényében érdemes megvizsgálni, hogy milyen témákkal próbálkozik Orbán az utóbbi időben, hogy visszaragadja a kezdeményezést. Hiába függ egy hajszálon a Fidesz sorsa, hogy bennmaradhat-e az Európai Néppártban, a kormányfő mintha szemlátomást nem törődne vele, hogy ideje lenne meghúznia magát, a napokban meglepő módon pl.

még olyan ocsmány rasszista és populista retorikát is megengedett magának, amihez korábban talán még akkor sem folyamodott volna, amikor csúcson volt a Fidesz.

Ebből is látszik, hogy egyre nagyobb lehet a kétségbeesés a pártban, hogy nem találják a következő témát, amivel sikerre lehet vinni a párt politikáját a következő években. Orbánra általánosan jellemző, hogy olyan témákat tűz a zászlajára, amelyek kellően megosztóak ahhoz, hogy el lehessen játszani az “oszd meg, és uralkodj” eddig nagyon jól működő taktikáját. Mindaddig, amíg egy téma kapcsán markánsan megoszlanak a vélemények, ő gumicsontként használni fogja azokat, hogy addig se kelljen a valódi és a kormány által nem megoldott problémákról beszélnie.

A cigányoknak és a börtönviselteknek járó kártérítések pl. kellően megosztó témák ahhoz, hogy

el lehessen terelni a figyelmet a lényegről, vagyis arról, hogy Orbán és a Fidesz elindult a lejtőn.

Amíg arról vitatkozunk, vajon jogosan kapnak-e kártérítéseket a szegregált roma diákok, vagy a megalázó körülmények között tartott rabok, addig sem arról beszélünk, hogy a magyar kormány pl. teljesen elszigetelődött Európában, vagy hogy a szövetségeseink lassan már egy asztalhoz sem hajlandóak leülni az országunk miniszterelnökével. Pedig talán belátható, hogy erről minimum beszélnünk kéne, ahogy talán az is belátható, hogy nem reális, hogy Orbán ne gumicsontnak használjon egy olyan kártérítést, amiért az államnak maximum százmillió forintot kell kifizetnie, miközben egy átlagos szerdán a határon túli focira ennek akár a hússzorosát is nyugodt szívvel elkölti. Nem létezik, hogy ezen az összegen ez az ember ennyire fel legyen háborodva. Sokkal inkább valószínű, hogy csak

színleli a felháborodást, hogy egymásnak ugrassza a fehér és a cigány lakosságot,

a rasszista és a nemrasszista polgárokról nem is beszélve. Ideje lenne arról beszélni, ami a lényeg, és nem századjára bedőlni Orbán aljas színjátékának (ami jelen esetben egy neonáci fordulatban testesül meg), amivel megosztja, egymásnak ugrasztja, és folytatólagosan becsapja a magyar embereket. Ne hagyjuk neki!

Mi a véleményed? Ide megírhatod!

Kérjük ossza meg cikkünket, hogy mindenkihez eljusson, így segíti lerombolni a kormányzati propagandát!

OSZD MEG!