Bár Orbán Viktor veje, Tiborcz István, rég túladott a tulajdonábnan álló Elios Innovatív Energetikai Zrt-n, azok az ügyek, melyekben érintett lehet, még mindig nem záródtak le, újabb és újabb dolgok kerülnek elő. Most pedig olyan dolog történt, ami fenekestül felforgatja az egész közbeszerzési ügyet.
Az Index cikke alapján a 444 közlölte, hogy a Transparency International (TI) által indított adatigénylési perben, a bíróság elsőfokon döntést hozott, miszerint,
a gyáli önkormányzat jogszerűtlenül tagadta meg a Tiborcz cégével kötött szerződés jelentős részének kiadását.
Így nem tekinthető a továbbiakban üzleti titoknak a világítás-korszerűsítési megbízások ellenértéke, valamint az árképzésre és az állami vagyon hasznosításával kapcsolatban felmerülő semmilyen egyéb adat sem.
A lap hozzáteszi, hogy a mostani ítélet fejleményeket hozhat más Elios-szal szerződő önkormányzatok adatkiadási gyakorlatában is.
Az elsőfokú ítélet után a gyáli önkormányzat ki is adta az adatokat, melyből kiderült, hogy 2015-ben kötött kivitelezési szerződést az Elios Zrt.-vel a város 193,6 millió forint értékben.
A cég akkoriban még Tiborcz István érdekeltségébe tartozott, és úgy nyerték el a megbízást, hogy az övék volt a drágább ajánlat.
Ehhez pedig az kellett, hogy a közbeszerzésen elindult és kedvezőbb ajánlatott tevő másik céget, kizárták az eljárásból, így csak az Elios nyerhetett.
A lap felhívta a figyelmet arra is, hogy ezt a másik induló céget több másik városban is kizárták az Elios-szal szembeni versenyből.
Most pedig az is kiderült, hogy az OLAF sem alaptalanul gyanakodott arra, hogy a gyáli uniós pályázata felülről irányított volt, csak eddig azért nem lehetett konkrét tényekkel alátámasztani, mivel az önkormányzat visszatartotta az árajánlatára vonatkozó adatokat.
A Budakörnyéki Járásbíróság most felülírta azt a titkosítást, amit az Elios üzleti titoknak minősített és ami megtiltotta az adatok nyilvánosságra hozatalát, valamint megállapította, hogy a titkosítási eljárás önkényes volt, és nem valós indokokra hivatkozva korlátozta a közpénzekre vonatkozó közérdekű adatok Alaptörvényben foglalt megismerésének a jogát.
Az Index az ítéletet precedensértékűnek nyilvánítja, mivel kiemeli, hogy “az állami vagyon hasznosítása, az azzal kapcsolatos bármilyen jog megszerzése körében az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek, és ugyanilyen közérdek azoknak a feltételeknek a megismerhetősége, amelyek kétségtelenül az ellenérték, az állami vagyon hasznosításából befolyó összeg kialakításakor feltételként kerülnek meghatározásra”.
