A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból kiderült, hogy hihetetlen mértékben nőtt tavaly a relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok száma Magyarországon. 2018-ban 11 százalékos volt körükben a relatív jövedelmi szegénység, ami köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy
238 ezer nyugdíjas él havi 93 312 forintnál kevesebb pénzből. Egy év alatt az érintettek száma közel 28 ezer fővel emelkedett
– közölte a privatbankar.hu.
Az egyre elszegényedő és nyomorba taszított idősek helyzetére, valamint ennek a negatív folyamatnak a megállítására szeretett volna rákérdezni a Jobbikos Jakab Péter, így írásbeli kérdést intézett Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterhez
“Brutálisan emelkedik a relatív szegénységben élő nyugdíjasok száma, azonban a kormánynak láthatólag csak a választások előtti osztogatások fontosak” címmel.
Jakab szerint sokkolóan magas ez az arány, valamint szerinte
“a választások előtti hangzatos, nyugdíjasok irányába tett gesztusok pusztán látszatintézkedések.
Ahelyett, hogy kiszámítható és érzékelhető lenne a nyugdíjak munkajövedelmekhez képest is mérhető értékállósága, Önök valójában egyáltalán nem érzékenyek ezen korcsoportba tartozó honfitársaink mindennapos anyagi problémáira”.
A képviselő azt szerette volna konkrétan megtudni Kásler Miklóstól, hogy a kormány milyen intézkedések bevezetését tervezi a jövőben annak érdekében, hogy a nyugdíjak legalább a munkajövedelmek átlagos növekedésének megfelelően növekedjenek.
Kásler helyett azonban Rétvári Bence, a tárca államtitkára adott egy elég abszurd módon terelő választ, melyet a pártja korábbi intézkedéseinek felsorolásával kezdett.
Majd kiemeli, hogy “az idősek évtizedeken keresztül dolgoztak az országért, amit a kormány a nyugdíjemelésen túl egyéb juttatásokkal is igyekszik megköszönni. A nemzeti kormány alatt a 2019. novemberi nyugdíj-kiegészítést is figyelembe véve a nyugdíjak 34,2 százalékkal emelkedtek, illetve azok vásárlóértéke is 10,3 százalékkal növekedett. Ezen felül a kormány a nyugdíjasok részére rezsicsökkentést biztosított, illetve a szeptemberben juttatott rezsiutalvány a számláik rendezését segítette.”
A jövedelmi szegénységre pedig úgy reagált, hogy
“A számpárként felhozott mutató azt jelzi, hogy a bérek Magyarországon radikálisan nőttek (…). Nem igaz, hogy a nyugdíjasok helyzete romlott (…), a relatív jövedelmi szegénység aránya Magyarországon az EU átlagnál jobb.”
Ezzel tehát Rétvári kijelentette:
az, hogy évről évre egyre magasabb a relatív jövedelmi szegénységbe csúszó nyugdíjasok száma, csak azt jelzi, hogy folyamatosan nőnek a bérek.
Azonban ha a bérek változását nézzük, akkor kiderül, hogy 2010 és 2018 között az átlagos bruttó bérek 63 százalékkal emelkedtek, ami reálszinten 34,6 százalékos értéknövekedést jelent. Tehát a nyugdíjak növekedési ütemét jócskán meghaladja a bérek növekedése, és a gyors ütemben növekedő bérek eredményezik azt, hogy a szegénységi küszöb is nagymértékben emelkedik, mivel ezeket a változásokat a nyugdíjak nem követik azonos mértékben.
Az államtitkár pedig terelő válasz helyett, kifejthette volna, mire is elég ma Magyarországon ez a havi 93 312 forint, úgy, hogy közben az alapélelmiszerek bőven inflációt meghaladó mértékben drágulnak az elmúlt időszakban.
