Annyira bájos, amikor a Fidesz a törvényesség mögé bújva próbálja védeni a törvénytelenséget elkövető embereit! Most például Pikó András józsefvárosi polgármestert azért próbálják meghurcolni, mert egy héttel ezelőtt nyilvánosságra hozta azokat a fideszes e-maileket, amelyekben fideszes politikusok és más önkormányzati tisztségviselők utasítgatták a Józsefváros Újság volt főszerkesztőjét.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője például még azt is személyesen mondta meg, hogy egy cikk grafikonjai hogyan legyenek feltüntetve!
A választási iroda vezetője pedig azt írta a lap főszerkesztőjének, hogy mivel korábban már interjút közöltek Kocsis Mátéval, majd Sára Botonddal, az akkori józsefvárosi polgármesterrel is, ezért jó ötlet, ha közös interjú is készül velük, mivel abba a helyi választási bizottság sem tudna belekötni.
Miután mindez kiderült, a Fidesz régi taktikája szerint védekezés helyett támadásba ment át: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila bejelentette, hogy
vizsgálatot indítanak a VIII. kerületi önkormányzat ellen, mert a fideszes utasításokat tartalmazó e-maileket nem lett volna szabad nyilvánosságra hozni!
A hivatal elnöke úgy érvelt, hogy „az általános adatvédelmi rendelet fogalommeghatározásai alapján a munkahelyi e-mail-fiók adattartalma személyes adatnak, a személyes adaton elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül.” Vagyis nem az a probléma, hogy egy kerületi lapot pártutasítások alapján szerkesztettek, hanem az, hogy az erről szóló üzenetek kiderültek!
A meglehetősen érdekes jogértelmezést végül M. Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság jogásza tette helyre. Ő ugyanis pontosan megírta az Átlátszónak, hogy
Pikó jogszerűen hozta nyilvánosságra a hivatali e-maileket.
Az információs önrendelkezési jogról és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint ugyanis közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata.
Tehát a törvény rendelkezik úgy, hogy egyes személyes adatok közérdekből nyilvánosságra hozhatók. És mivel a közzétett levelezésekre olyan személyek között került sor, akik közfeladatot látnak el, az e-mailek tárgya is a közfeladattal volt kapcsolatos.
A Helsinki Bizottság jogásza szerint az lenne nagy baj, ha az ilyen levelezés nem közügy, hanem védett magántitok lenne.
Hiszen ebben az esetben hivatalos személyek és közpénzből fenntartott újságok alkalmazottai leveleztek az újság tartalmáról – ami ugye egyáltalán nem magánügy. A Helsinki Bizottság jogásza szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata is ugyanezt az elvi alapot követi, vagyis azt, hogy a demokratikus államokban a közügyekkel kapcsolatos vitákhoz fűződő érdek sokszor fontosabb, mint a magánszféra védelme.
Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke persze mindezt jól tudja, az általa indított vizsgálat így őt leplezte le, hisz ismét bebizonyította: ő is a Fidesz utasításait hajtja végre.
