A Magyar Nemzeti Bank (MNB) novemberben jelentette be, hogy nettó 8,7 milliárd forintért megvásárolta a Budai Várnegyed központjában, az Úri utca 21. alatt található régi városháza épületét, mely helyt ad majd az MNB-s képzési központnak.
Az ingatlan megvásárlásával azonban elég rossz üzletet csinált az MNB, mivel néhány év alatt már másodszor vásárolják meg ugyanazt az ingatlant.
Először megvásárolta, ingyen továbbadta, a felújításokra pénzt adott, majd visszavásárolta – derül ki a 24.hu cikkéből, mely rávilágít, hogy Matolcsy György jegybankelnök és csapata, hogyan tudta néhány év alatt kétszer is megvásárolni a Budai Várnegyed központjában található épületet.
Ha át akarjuk látni, hogyan működik az MNB és a jegybanki alapítványok közötti viszony, és tudni szeretnénk, hova tűnik a közpénz, akkor az elejétől kell kezdeni a történetet:
Az MNB unortodox tanok oktatására létrehozott öt alapítványt, melyeket Pallas Athénéről neveztek el, valamint ezek kezdőtőkeként kaptak 200 milliárd forint támogatást, részben nagy értékű ingatlanok formájában.
Most novemberben megvásárolta a szóban forgó ingatlant az MNB, bár az adásvételről kiadott közleményében arra nem hívták fel a figyelmet, hogy a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítványtól (PADA) 8,7 milliárdért visszavásárolt ingatlant, 2014-ben egyszer már megvásárolták, melyért akkor 1,9 milliárdot fizettek a Magyar Tudományos Akadémiának.
Az első vásárlást követően, rövid időn belül az MNB “vagyonrendelés” címszóval ingyen továbbadta az ingatlant a PADA-nak, melyet az alapítvány abból a pénzből újított fel, amit korábban kezdőtőkeként az MNB-től kapott.
Az évekig tartó munkálatok 4 milliárd forintba kerültek, így az ingyen kapott ingatlant 8,7 milliárd forintért tovább tudta értékesíteni az MNB-nek az alapítvány, melyen ha a munkálatokra szánt pénzt leszámoljuk, akkor is jól jártak.
Míg a PADA nagyot szakított az üzleten, addig Matolcsyék enyhén szólva is rossz üzletet kötöttek, mivel ha csak a második adásvételt vesszük figyelembe, akkor is 2,3 millió forint fölött volt a kifizetett négyzetméterenkénti vételár.
Azonban ha az első vételárat is beleszámoljuk, akkor kijön, hogy a jegybanknak több mint 10,5 milliárdjába került az épület,
az így kapott négyzetméterár pedig megközelíti a 2,8 milliót.