Lesújtó jelentést tett közzé az Európai Bizottság. Eszerint a magyar egészségügy eredményei jelentősen elmaradnak az unió többi tagállamától, sőt, még a visegrádi országok átlagától is.
A Bizottság a 28 uniós tagállam, valamint Norvégia és Izland egészségügyi rendszerének mélyreható, országspecifikus elemzése alapján készítette el jelentését.
A Napi.hu közlése szerint, ugyan a Bizottság megállapította, hogy 2000 óta javulás figyelhető meg a magyar egészségügyben, ettől függetlenül az eredmények még mindig a közelébe se érnek a legtöbb uniós országéhoz, de még a Magyarországgal szinte teljesen azonos alapról induló Csehországéhoz, Lengyelországéhoz és Szlovákiáéhoz se.
A jelentés megemlíti, hogy az erősen központosított magyar egészségügyi rendszerben korlátozottabb az ellátás, mint az európai átlagban.
“Az egészségügyi ágazat krónikusan alulfinanszírozott, és úgy tűnik, az egészségügy nem kiemelt prioritás, amint azt az egészségügyi közkiadások viszonylag alacsony részaránya is mutatja”
– írják, majd hozzáteszik, hogy Magyarországon az állam csak az egészségügyi kiadások kétharmadát fedezi, míg az uniós átlag 79 százalék, így a magyar betegeknek saját zsebből sokkal többet kell kifizetniük, mint más tagország állampolgárainak.
A Bizottság javasolja a további reformok bevezetését, elsősorban az alapellátás és a megelőzés fejlesztése irányában.
A jelentés pozitív megállapítást is tett, miszerint a várható élettartam jelentősen javult 2000 óta, azonban hozzáteszik, hogy még így is öt évvel elmarad az uniós átlagtól (Magyarországon 76 év, míg az EU-átlag 81 év).
Arról pedig szintén lesújtó képet fest a jelentés, hogy miért hal meg annyi magyar. Mint írják, a halálozások feléért életmódbeli tényezők a felelősek. A magyarok még mindig Európa egyik legerősebb dohányzói közé sorolhatóak, valamint az alkoholizmus is kimagasló hazánkban.
Az Európai Bizottság jelentése tehát nincs jó véleménnyel a magyar egészségügyről, mely a kormány kommunikációjával ellentétben az unió egyik legrosszabb statisztikáját produkálja.
