Letelt a türelmi idő, Orbán újrakezdte a háborút

A választás óta eltelt két hétben egy egészen új arcát láthatták a magyarok Orbán Viktor miniszterelnöknek. A kormányfő már a választás estéjén békülékenyebb hangot próbált megütni, kihelyezett frakcióülésükön a fideszeseket is nyugalomra intette, a parlamentben a hét elején pedig meglepően nyitottnak és demokratikusnak mutatkozott, már ami a budapesti fejlesztéseket illeti.

A legtöbb elemzés abban egyetért, hogy Orbánnak a konszolidáció irányába tett lépései egyfajta türelmi időszaknak lehetnek a részei, melyet a miniszterelnök arra használ, hogy kitalálja, az új helyzetben milyen stratégia lenne a legjobb a Fidesz számára. A tét nem kevesebb, mint a 2022-es országgyűlési választások, hiába van még két és fél év addig, az ellenzéki együttműködés sikere egészen új helyzetet teremtett belpolitikai értelemben a 9 éve valódi kihívó nélkül politizáló kormánypártoknak.

Az elemzésekben általánosan inkább csak abban van vita, hogy vajon meddig tart ez a türelmi időszak, és vajon milyen taktikát választ a jövőre nézve Orbán Viktor. Egyes vélekedések szerint Orbán az ellenzéki vezetőkkel – kiváltképp Budapesttel – az “asztal felett mosolyog, alatta meg rugdos” taktikáját fogja követni, ott gáncsolja majd a városvezetéseket, ahol csak tudja, de nyílt konfrontációt nem fog vállalni, mert tudja, hogy akár a legközelebbi választási győzelme is múlhat azon, hogy a választók mennyire érzik majd azt, hogy büntetni akarja-e őket a kormány a vereségekért. Ez a vélekedés mellett szólhat, hogy október 23-án sem vállalt nyílt konfliktust az ellenzékkel a kormányfő, Karácsonynak is csak Facebook-oldalán üzent finoman.

Kérdés persze, hogy mennyire tudja majd levetkőzni legendásan konfrontatív, konfliktuskereső személyiségét. A péntek reggeli szokásos Kossuth rádiós interjújában már látványosan repedezni kezdett az álarc, amikor szóba került, hogy Karácsony a békülés érdekében mind Demszky Gábort, mind Tarlós Istvánt – az elmúlt 30 év két főpolgármesterét – jelölni kívánja a főváros díszpolgárának. Orbán nem tudta meghazudtolni magát, és azt mondta, hogy nem is érti, hogy kerülhetett egyáltalán szóba Demszky jelölése. Még azt is megkérdezte, hogy vajon a “csődért járna-e” a kitüntetés, vagy a “város tönkretételéért”.

„Az pedig, hogy Tarlós Istvánt is meg akarják alázni azzal, hogy még mellé is állítják, ez aztán az arcátlanságnak a netovábbja, még hogy ha az egész ilyen ravasz, nagyvonalú gesztusnak is tűnik, de ha az ember végiggondolja a dolgot, akkor képtelennek látja az egész helyzetet”

– mondta.

Ha tehát az a cél, hogy fű alatt egyensúlyozzon a kormány az ellenzéki városvezetések teljes ellehetetlenítése és a konstruktív együttműködés között, nagy kérdés, hogy Orbán személyiségét ismerve ez összejöhet-e egyáltalán. Ha tippelnünk kéne – főként a mai interjúból -, egyelőre inkább azt mondanánk, hogy nem, Orbán nem lesz képes hosszú távon nem kimutatni a foga fehérjét. De persze nem érdemes lebecsülnünk, hogy mire képes a hatalomért, ha valamit bizonyított az elmúlt 30 év alatt, azt biztos, hogy szinte bármire.

Legyünk tehát résen, és ne felejtsük el: bármilyen engedékenységet, békülékenységet halljunk is a részéről, az nem valódi, csak egy jól átgondolt, ravasz és végső soron aljas taktika része, mellyel megpróbálja kibékíteni azt a közhangulatot, ami a mostani választáson 13 éve a legnagyobb vereséget hozta el neki.

Mi a véleményed? Ide megírhatod!

Kérjük ossza meg cikkünket, hogy mindenkihez eljusson, így segíti lerombolni a kormányzati propagandát!

OSZD MEG!