Egy székesfehérvári iskola hamarosan kezdődő felújítása kapcsán szólalt fel az ottani fideszes jelölt, aki elmondta, hogy
“az elmúlt évben több mint kétmilliárd forint értékben történt intézményfelújítás ebben a városban, amelyet a székesfehérvári ellenzék soha, soha nem támogatott”
– közölte az index.hu.
A Fideszes jelölt azonban ezzel a kijelentésével nem mondott igazat!
A székesfehérvári MSZP kifogásolta a Fideszes kijelentést, mivel ez egy bizonyíthatóan hazug állítás. Az ellenzéki képviselők minden esetben a város érdekeit tartották szem előtt, így a szóban forgó iskola esetében is a felújítás mellett szavaztak.
Végül a helyi választási bizottság elutasította az ellenzék kifogását, de nem azzal az indokkal, hogy a tényállítás valójában igaz volt,
hanem azzal, hogy bizonyos esetben az is belefér, ha nem igaz egy politikus állítása.
A helyi választási bizottság szerint, a Fideszes jelölt csak azt a véleményét fejtette ki ily módon, hogy általában nem szokták az ellenzékiek támogatni az intézményfejlesztéseket.
Ezután a helyi ellenzékiek a területi választási bizottsághoz és a bírósághoz fordultak, mivel véleményük szerint a fideszes jelölt megtéveszti a választópolgárokat, mikor egy konkrét szavazás során leadott “igen” szavazatukat kétségbe vonja.
Azonban a Győri Ítélőtábla is arra a következtetésre jutott, hogy a kifogásolt mondatot nem lehet önmagában megítélni. Vagyis szerintük “a kifogásolt nyilatkozatnak valójában nem az volt a jelentése, hogy az ellenzék nem támogatta a megnevezett iskola felújítását”.
Utolsó reményként fordultak a szocialisták az Alkotmánybírósághoz, de végül ott is egyetértettek a korábbi ítélettel. Az alkotmányjogi panasz elutasítása szerint, “a közügyek vitájában elhangzó tényállításoknak lehet egy valódibb jelentése is az objektív módon ellenőrizhető valóságnál”.
Az Alkotmánybíróság öt tagú tanácsa végül a következő álláspontot fogalmazta meg az ügyben:
“Először is összefoglalóan rámutatott, hogy a választási kampány során a tényállítások meghatározása nem történhet önmagában a bizonyíthatósági teszt automatikus alkalmazásával,
azaz a vizsgálat nem szorítkozhat kizárólag a kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére.
A közügyek intenzív vitájában résztvevők jogi felelősségre vonásához nem elegendő annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei ténylegesen, objektív módon cáfolhatók. A vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy az a választási kampány speciális szituációjában milyen valódi jelentést hordoz a választópolgárok számára. Ennek fényében és az eset összes körülményét vizsgálva az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy
a sérelmezett kifejezés – a benne foglalt tényszerűnek tűnő állítás ellenére – összességében (politikai) véleménynek minősül,
amely annak bemutatására irányul, hogy az ellenzéki képviselők, illetve képviselőjelöltek mennyire voltak konstruktívak a helyi intézmények fejlesztését elősegítő közgyűlési tárgyalások, illetve szavazások során. Az Alkotmánybíróság ezért helyesnek találta az ítélőtábla alapjogi mérlegelését és az alkotmányjogi panaszt elutasította.“