Orbán zsebre tette az Alkotmánybíróságot – A Fidesz már hamis állításokkal is kampányolhat?

Egy székesfehérvári iskola hamarosan kezdődő felújítása kapcsán szólalt fel az ottani fideszes jelölt, aki elmondta, hogy

“az elmúlt évben több mint kétmilliárd forint értékben történt intézményfelújítás ebben a városban, amelyet a székesfehérvári ellenzék soha, soha nem támogatott”

– közölte az index.hu.

A Fideszes jelölt azonban ezzel a kijelentésével nem mondott igazat!

A székesfehérvári MSZP kifogásolta a Fideszes kijelentést, mivel ez egy bizonyíthatóan hazug állítás. Az ellenzéki képviselők minden esetben a város érdekeit tartották szem előtt, így a szóban forgó iskola esetében is a felújítás mellett szavaztak.

Végül a helyi választási bizottság elutasította az ellenzék kifogását, de nem azzal az indokkal, hogy a tényállítás valójában igaz volt,

hanem azzal, hogy bizonyos esetben az is belefér, ha nem igaz egy politikus állítása.

A helyi választási bizottság szerint, a Fideszes jelölt csak azt a véleményét fejtette ki ily módon, hogy általában nem szokták az ellenzékiek támogatni az intézményfejlesztéseket.

Ezután a helyi ellenzékiek a területi választási bizottsághoz és a bírósághoz fordultak, mivel véleményük szerint a fideszes jelölt megtéveszti a választópolgárokat, mikor egy konkrét szavazás során leadott “igen” szavazatukat kétségbe vonja.

Azonban a Győri Ítélőtábla is arra a következtetésre jutott, hogy a kifogásolt mondatot nem lehet önmagában megítélni. Vagyis szerintük “a kifogásolt nyilatkozatnak valójában nem az volt a jelentése, hogy az ellenzék nem támogatta a megnevezett iskola felújítását”.

Utolsó reményként fordultak a szocialisták az Alkotmánybírósághoz, de végül ott is egyetértettek a korábbi ítélettel. Az alkotmányjogi panasz elutasítása szerint, “a közügyek vitájában elhangzó tényállításoknak lehet egy valódibb jelentése is az objektív módon ellenőrizhető valóságnál”.

Az Alkotmánybíróság öt tagú tanácsa végül a következő álláspontot fogalmazta meg az ügyben:

Először is összefoglalóan rámutatott, hogy a választási kampány során a tényállítások meghatározása nem történhet önmagában a bizonyíthatósági teszt automatikus alkalmazásával,

azaz a vizsgálat nem szorítkozhat kizárólag a kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére.

A közügyek intenzív vitájában résztvevők jogi felelősségre vonásához nem elegendő annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei ténylegesen, objektív módon cáfolhatók. A vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy az a választási kampány speciális szituációjában milyen valódi jelentést hordoz a választópolgárok számára. Ennek fényében és az eset összes körülményét vizsgálva az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy

a sérelmezett kifejezés – a benne foglalt tényszerűnek tűnő állítás ellenére – összességében (politikai) véleménynek minősül,

amely annak bemutatására irányul, hogy az ellenzéki képviselők, illetve képviselőjelöltek mennyire voltak konstruktívak a helyi intézmények fejlesztését elősegítő közgyűlési tárgyalások, illetve szavazások során. Az Alkotmánybíróság ezért helyesnek találta az ítélőtábla alapjogi mérlegelését és az alkotmányjogi panaszt elutasította.

Mi a véleményed? Ide megírhatod!

Kérjük ossza meg cikkünket, hogy mindenkihez eljusson, így segíti lerombolni a kormányzati propagandát!

OSZD MEG!