Vélemény.
Mivel a kormány azzal próbálja elkenni a Borkai-botrányt, hogy egy magánéleti kérdésről van szó, fontos tisztába tenni egy-két dolgot: ez nemhogy nem magánügy, értsd: mindenkire tartozik, aki Magyarországon él, hanem
Ez maga a NER lényege.
Nem arról van szó, hogy a magyarok betolakodnak Borkai magánéletébe. Még csak nem is arról, amiről a politikai szexbotrányok általában szólnak, hogy “ez a politikus is csak bort iszik, miközben vizet prédikál”. Könnyű persze fogást találni azon, hogy egy magát keresztény-konzervatívnak valló ember miért csalja egy adriai szexpartin a feleségét, de Borkai esetében nem ez a lényeg. Az ő története nemcsak erről szól, nemcsak arról, hogy egy politikus újra kimutatta a foga fehérjét. Ha így lenne, a többség valószínűleg legyintene rá.
Borkaira azért nem lehet legyinteni, mert nemcsak az ő “botlásáról” van szó, hanem magáról a rendszerről, amiben élünk.
Orbán Magyarországáról, a fékevesztett, velejéig korrupt, hatalomban megrészegült rendszeréről.
Borkai szexpartija maga a NER, az isteni igazságot hirdető, mégis istentelenné váló ember rendszere.
A NER szégyent hoz a kereszténységre, miközben rá hivatkozva próbálja kisajátítani magának az erkölcsi fölényt. A szexvideók félrehúzták a függönyt, lemeztelenítették a királyt, betekintést adtak abba, amiben 9 éve élünk.
Ez nem magánügy. Nem “botlás”, nem “eltévelyedés”, nem a gyarló ember gyenge pillanata. Ez maga a rendszer, maga Orbán Magyarországa, maga a NER. És bárki, aki ezt tagadja, az bűnrészes a fenntartásában.
