Nagy valószínűséggel az önkormányzatokban kezdődhet el azoknak az iliberális, autoriter rendszereknek a bomlása, ahova már Orbán rezsimjét is besorolja egy jó ideje a nyugati közvélemény.
Az Orbánénál jóval keményebb diktatúrát sikerült kiépíteni a demokratikus hagyományokkal alig rendelkező Oroszországban, és az Erdogan vezette Törökországban. Azonban az idei év mindkét vezető esetében trendfordulót hozott, mert az önkormányzati választásokon jelentőset buktak.
Márciusban Isztambulban verték meg a kormányzópárt jelöltjét, melyet Erdogán nem tudott elfogadni, és megismételték a választásokat. A megismételt választásokon azonban sokkal magasabb arányban,
a márciusi 14 ezer szavazat helyett 700 ezer szavazattal nyert az ellenzék!
Mindez azt mutatja, ha van remény a győzelemre, akkor az mozgósít olyan szavazókat is, akik addig politikailag inaktívak voltak, az apátia vagy a félelem miatt.
Putyin sem járt jobban a mostani helyhatósági választásokon, a moszkvai duma választásán úgy bukta el az eddigi képviselői helyeinek egy harmadát (38 helyett csak 26 mandátum), hogy a legkomolyabb ellenzékének számító Alekszej Navalnij vezette Korrupció Elleni Küzdelem Alapítványa (FBK) jelöltjeinek az indulását megakadályozta!
Putyin pártjának, az Egységes Oroszországnak a népszerűsége történelmi mélyponton 28 százalékon van, ezért a jelöltjei mind civilként indultak a választáson! Ugyanezt tapasztaljuk a mostani magyarországi önkormányzati választások esetén,
a Fidesz plakátjairól, kiadványairól szinte száműzték az összes olyan elemet, ami emlékeztetné a választókat arra, hogy tulajdonképpen Orbán jelöltjéről van szó!
Mindez arra enged következtetni, hogy Orbán is jól tudja, ez a mostani választás nem az ő siker sztorijaként fog bekerülni a történelemkönyvekbe. Reméljük, októberben az önkormányzatokban elkezdődik a NER leépítése.