Sándor Tamást a The New York Times interjúvolta meg röviden.
A lap Orbán Viktor, Donald Trump és Vlagyimir Putyin furcsa kapcsolatáról jelentetett meg egy cikket a minap. Először is megemlékeztek Orbán és Trump furcsa találkozójáról, amin Trump annak ellenére sem bírálta a magyar miniszterelnököt, hogy az több olyan dologban is vétkes, melyek kapcsán az amerikai elnök korábban több másik nyugati szövetségesét is súlyos kritikával illette.
Ilyen pl., hogy a magyarok a GDP-jüknek még mindig csak az 1,15 százalékát fordítják védelmi kiadásokra, holott Trump évek óta azt követeli NATO-szövetségeseitől, hogy tartsák az elvárt két százalékot. De Trump valamiért arra sem tett megjegyzést, hogy gyanúsan erősödnek a magyar-orosz energetikai kapcsolatok, holott ugyanezért Németországot nemrégiben súlyosan megrótta.
A lap Trump és Putyin szokatlanul szívélyes kapcsolatáról is említést tett, felhozva, hogy legutóbbi találkozójukon az amerikai elnök nevetgélve cseverészett az orosz vezetővel. Amikor megkérdezték ezekről az ügyekről a magyar és az amerikai katonákat, azok először hallgattak, majd óvatos választ adtak. Sándor Tamás tábornok pl. úgy fogalmazott:
„A katonai együttműködés annak ellenére életképes maradt, hogy mi zajlik a politikai környezetben. Én a hivatásomnál maradok.”
Bár nyíltan tehát nem kritizálta a politikai vezetést, válaszából azért enyhén kiérezhető, hogy sok más magyarhoz hasonlóan a magyar érdekkel ellentétesnek érzi Orbán közeledését az oroszokhoz.
A Szolnokon gyakorlatozó magyar-amerikai egységek amerikai parancsnoka, Mark Schafer is hasonlóan diplomatikus, ugyanakkor hűvös választ adott. Ő azt mondta, hogy “hallják a háttérzenét, nem süketek”, de parancsnokként az egyesített erők képességeivel kell foglalkoznia, az a munkája.
