“Szerintem megérett a helyzet arra, hogy ősszel vagy az év végére a Magyar Tudományos Tanács (MTT) az Akadémiával egybeolvadjon oly módon, hogy az Akadémia őszi ülésén kimondaná az alapszabálymódosítást és egyben maga kérné az egybeolvadást a MTT-al. Politikailag a jelenlegi helyzetben biztosítani lehet, hogy
az ily módon újjászervezendő Akadémiának a vezetése (autonómia és titkos szavazás mellett) a mi kezünkben legyen.
Erre a változásra szükség van, mert bár az Akadémia elhalatására vettünk irányt, az Akadémia halódva ugyan, de mégis létezik és esetenként bizonyos aktivitást fejt ki, amit kívülről nehéz irányítani. (…) Szerintem a megoldás az volna, hogy, mint már említettem, a MTT-ot össze kell olvasztani a Magyar Tudományos Akadémiával oly módon, hogy lényegesen megreformáljuk a Magyar Tudományos Akadémiát. (…) Az egészet ez év végéig végre lehet hajtani.”
(Gerő Ernő, 1949. június 17.)
A kommunista hatalomátvétel után Gerő kapta azt a feladatot, hogy szervezze meg a nem elég párthűnek tekintett MTA elsorvasztását. 1948-ban az Országgyűlés törvényt alkotott a Magyar Tudományos Tanács (MTT) létrehozásáról, melyet lényegében egy hattagú pártkollégium irányított Gerővel az élén. A pártvezetés egy részének szándéka az volt az új intézménnyel, hogy majdan az fogja felváltani a megszűnő MTA-t. Végül azonban az MTA-t a Gerő által javasolt módon, az MTT beleolvasztásával vonták a párt befolyása alá 1949-ben. (Forrás: Wikipédia)
