Akiknek van iskoláskorú gyereke, az biztos hogy érzékeli, valami nincs rendben az oktatással. A gyerekek tele vannak órákkal, tantárgyakkal, de mintha használható tudást nem kapnának az iskolában. A nemzetközi összehasonlításokban is alulteljesítenek a magyar diákok, miközben érzékelhetően túlterheltek.
A tanárok panaszkodnak a megemelt óraszámokra, a sokszor silány minőségű állami tankönyvekre, az iskolai felszerelések hiányára, pedig a KLIKK bevezetésével az volt a cél, hogy a területi különbségek kiegyenlítődjenek, és azok az iskolák is felzárkózhassanak, akiknek a fenntartó önkormányzata nem tudta finanszírozni az iskoláját.
Ugyanis 2010 előtt az iskolák jó részének a fenntartói az önkormányzatok voltak, míg kisebb részben alapítványi és egyházi iskolák működtek. A Fidesz kormány azonban egy tollvonással megszüntette az önkormányzatok jogát az iskola fenntartáshoz, viszont kibővítette az egyházak lehetőségeit. Nem is akárhogyan! Jelenleg
négyszer több pénzt költ a kormány az egyházi iskolák tanulóira,
mint az állami iskolák diákokjaira! Persze, az érintettek tagadják ezt, mert az oktatási finanszírozás átláthatatlan,m ezért több beszámolóból, és forrrásból kell összegezni a számadatokat.
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest ügyvezetője például az elemzéseiben a Magyar Államkincstár havi beszámolóit vette alapul, mivel a költségvetési törvény csak azt írja elő, hogy egy egyházi iskolában tanulóra 200 ezer forintot kell fizetni. Az állami iskolák tanulóira költött pénzt több részből kell összeszedni, és osztani a korrigált tanulói létszámmal. Döbbenetes, de ez alapján azt állapította meg Romhányi, hogy 55 ezer forint áll szemben az egyházi 200 ezerrel szemben.
Ez a helyzet már önmagában tragikus, de ha hozzávesszük, hogy az egyházi iskoláknak joguk van megválogatni, hogy kiket vesznek fel, akkor még elkeserítőbb helyzettel találunk. A magasabb társadalmi státuszú családoknál beindult az a folyamat, hogy az állami, alapítványi iskolákból az egyházi intézményekbe íratják be a gyerekeiket.
Így a szegény, alacsonyabb végzettséggel rendelkező szülők gyeekei automatikusan rosszabb képzést fognak kapni az alulfinanszírozott állami iskolában, esélyt sem adva arra, hogy fentebb kerüljenek a társadalmi ranglétrán. Ez a társadalom már ma is tapasztalható éles kettéválását eredményezi. Részletesebb elemzést az érintettek megszólalásaival az Indexen olvashatnak.
