A frakcióvezető erős kijelentéseket tett a Válasz Online-nak.
Megkezdődött a választási év, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy Orbán évértékelőjében kiadta a kormányzati ukázt, és teljes erővel elkezdte ütni az összellenzéki együttműködést. A kormánypárti médiakonglomerátum észlelte is, hogy fel lett adva a lecke, azóta sem rest megállás nélkül karaktergyilkolni a Jobbik és a baloldal új szövetségét.
Ennek része Sneider Tamás Jobbik-elnök szkinhed múltjának, valamint Gyöngyösi Márton elnökhelyettes és jelenlegi frakcióvezető 2012-es parlamenti felszólalásának felmelegítése a zsidó származású képviselők listázásáról. A Fidesz nem titkolt célja, hogy kijátssza az antiszemita-kártyát, és rátolja az antiszemitizmus bélyegét az általa muszlimbarátnak és bevándorláspártinak tartott baloldalra. (Ennek szólhat, hogy a zsidózó EchoTV-s arcokat egyből ejtette a csatorna – nehogy a Fideszen csattanjon az antiszemitizmus vádja -, és hogy Orbán látványosan parolázott az elmúlt napokban Jeruzsálemben.) Karácsony Gergely már áldozatául is esett ennek a HírTV-ben, amikor az ominózus Gyöngyösi-kijelentés kapcsán csőbe húzták, és kimondatták vele, hogy a zsidók listázása nem minősül nácizmusnak.
Orbánék szemlátomást azt akarják elérni, hogy fenntartsák a centrális erőteret, vagyis az egykori radikális jobboldal és a baloldal közti ideológiai szakadékot. Ez látványosan egyre kevésbé sikerül nekik, erre példa az ellenzék ismételt együttes fellépése tegnap a tavaszi parlamenti ülésszak első napján. A NER hatalmát eddig biztosító taktika úgy tűnik, egyre inkább veszélybe kerül; a Fidesz és a Jobbik ténylegesen helyet cserélt, az egykori radikális párt és a baloldal közti különbség mára kisebbé vált, mint ami a kormánypártok és az ellenzék között húzódik.
Meghökkentő titokra derült fény: mindenkit csőbe húzott Orbán
A Válasz Online most interjút készített Gyöngyösivel, melyben a politikus korábban sosem tapasztalt őszinteséggel és nyíltsággal beszélt pártja múltjáról. Elmondta, hogy
annak idején tudatosan játszottak rá a rasszista, antiszemita érzésekre,
lényegében ugyanazt csinálták, mint amit most a Fidesz. A nagy különbséget a képviselő abban látja, hogy ők az idők során “felismerték ennek a pusztító voltát, és mára meghaladták”, mialatt a kormány továbbra is a negatív érzelmek felkorbácsolására építi a politikáját.
Gyöngyösi odáig is elment, hogy azt mondja, ő örömmel tisztázná személyes szerepét és pártja fejlődését a zsidósághoz való hozzáállásában. Arra a kérdésre, hogy ezt Köves Slomóval is megtenné-e, azt felelte, “nála nem érdemes próbálkozni, ő a Fidesz narratíváját ismétli, vagyis őket nácizza“. Gyöngyösi szerint a nácikat (vagy ahogy ő nevezte: vadhajtásokat) ma már a Mi Hazánk Mozgalomban érdemes keresni. Szerinte korábban is inkább ők voltak azok, akik nem értettek egyet a néppártosodás politikájával, ők ugyanis inkább a Jobbik korábbi “szubkulturális vonalát” vitték volna tovább.
Hazaáruló: bement az EchoTV-be, és felesküdött Orbánra Dúró Dóra
Egykori parlamenti kijelentésével kapcsolatban elismerte, hogy valóban vállalhatatlan volt. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy az izraeli-magyar kettős állampolgárok “listázása” eredetileg nem az ő, hanem Vona Gábor ötlete volt. A szerencsétlen elszólást is szerinte az indukálta, hogy Vona kérésére tette bele a kérdésébe, így azt emiatt csak összeszedetlenül és félreérthetően sikerült elmondania. A Jobbik korábbi stílusával és a Fidesz mostani Soros-kampányával kapcsolatban megjegyezte: lehet, hogy önmagában egyik sem feltétlenül antiszemita, de elismeri, hogy mindkettő alkalmas az antiszemita érzések felkorbácsolására.
Nem Gyöngyösi interjúja az egyetlen erős szembenézése a Jobbik vezetésének a párt múltjával kapcsolatban, a napokban Vona Gábor is adott egy interjút a Gulyás Márton-vezette Partizánnak. Abban a korábbi pártelnök az exjobbikos szakadárok kapcsán úgy fogalmazott (miután Gulyás megkérdezte, hogy mit szólna most ahhoz, ha egy esetleges Jobbik-kormány esetén Dúró Dóra lenne az oktatási, Volner János a belügyminiszter, Toroczkai Lászlónak pedig rálátása lenne a titkosszolgálatok tevékenységére), idézzük:
“Most mondjam azt, hogy hál istennek, hogy nem így alakult?”
Mi ezt mondjuk, igen, de a korrektség kedvéért azért hozzátennénk: tény, hogy ezeknek az elemeknek a távozása egy erős lépés annak az irányába, hogy tényleg elhiggyük, a Jobbik változása valódi, és nem pusztán csak reálpolitikai megfontolások vezérlik.
Tényleg megváltozott a Jobbik, vagy csak szerepet játszik? Kérdések és válaszok