Miután Keviczki István bíró bejelentette lemondását a Fővárosi Törvényszéken lévő posztjáról december közepén, első interjúját a Válasz Online-nak adta.
Keviczki rengeteg negatív dolgot árult el az igazságszolgáltatásban tapasztaltakból. Beszélt arról, hogy azok kerülnek csak a vádlottak padjára gazdasági ügyekben, akik nem élveznek politikai védettséget! Elmondta azt is, hogy a bírósági kinevezések folyamata törvénysértő módon történik, és akik ez ellen fel mernek szólalni, azokat hazaárulónak nevezik, valamint a bírósági rendszert új törvényekkel jelentéktelenítik el – közölte a 444.hu.
A lemondás gondolata először 2012-ben fogalmazódott meg benne, amikor kényszernyugdíjazást rendeltek el a bírói karban (erről később kiderült, hogy alkotmánysértő döntés volt), majd “jött egy semmisségi törvény, amellyel földbe döngölték a bírákat”.
Az interjúban Keviczki azt mondta, hogy döntéseibe nem szóltak bele, mégis úgy érezte, le kell mondania, mivel:
“Gazdasági ügyekben ítélkezem, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.”
Kiemelte példaként az Elios-ügyet, amelyben a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. Állítása szerint előre lehetett tudni, hogy ez lesz a vége, nem fog egyetlen kollégája elé sem kerülni az ügy, mivel nem akarták, hogy bírák mondják meg történt-e bűncselekmény vagy nem. Jobbnak látták ha nem történik vádemelés így elkerülték az ítéletet.
“Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján.”
Keviczki István szerint több olyan törvény is hatályba lépett, amivel csökkentették a bíróságok súlyát.
Nyomozati szakaszban lévő büntetőügyekben az ügyész egyezséget köthet a vádlottal, ilyenkor a bírónak csak rá kell bólintania a dologra. Tehát megerősödött az ügyész szerepe.
Megnehezítették tavaly a polgári ügyek perindításának feltételeit, így azok jelentős része el se jut a bíróságokig.
Az államnak fontos ügyek az újonnan bevezetett közigazgatási bírósági rendszernek köszönhetően, azokhoz az új bíróságokhoz kerülnek, melyeket Patyi András vezet.
Szerinte Handó Tünde hosszú időn keresztül próbálta védeni a rendszer függetlenségét, de már ő is támogatja a különbíróságokat.
“Ma már jól érzékelhetően nyomás alá helyezik a bírókat, nyílt hatalmi háború folyik, és ez összeegyeztethetetlen a bírósági ethosszal” – mondta Keviczki.
Interjújában kiemelte azt is, hogy a morális válság egyik példája, hogy a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetői állását az elmúlt három évben három különböző megbízott vezető töltötte be, most pedig senki sem pályázik rá.
“A bíróság körüli állandó balhét a hatalom nem szereti, és Handó Tünde gyenge pontja, hogy nem tudta elérni, legyen csend itt is”
