Azt gondolom, nincs nagyobb erő a népnél. Senki nem hagyhatja figyelmen kívül az akaratát, de most nem arra gondolok, amit a populisták játszanak évszázadok óta. Az ő álszent hozzáállásuk, a nép érzelmeit felkorbácsoló, majd az ebből fakadó “igényeit” kiszolgáló politizálást megvetem, ez Orbán útja.
A társadalom valódi igénye akkor mutatkozik meg, amikor nem szervezett birkamenetre szólítják őket az utcára, hanem maguktól mennek, ha kell tízszer, ha kell hússzor, ha kell hidegben, ha kell éjszaka. Akkor kell meghallani, mit mondanak az emberek, mit mond a jelenlétük.
A Momentum, mint a legfiatalabb ellenzéki erőnél talán most jött el ez a pont. Eddig, ha lehetett, ott ütötte a parlamenti ellenzéket, ahol csak tehette, persze saját jogos érdekében: le akarta cserélni a 2010 utáni ellenzéket. Még nem hallotta, mit mondanak az emberek, nem tudta, hogy a társadalmi bizalom megalapozásához nem elég két hangos szónoklat.
Mintha változnának, és kezdenék érteni az idők szavát. Donáth Anna, a Momentum alelnöke a Budai Liberális Klubban szervezett keddi beszélgetésen vett részt Tóth Bertalan MSZP-elnökkel közösen. Itt mondta:
“Az önkormányzati választás egy jó példa lehet arra, hogy ezt a rendszert igenis meg lehet trükközni ellenzéki oldalról”
Majd kifejtette, hogy az őszi önkormányzati választáson elképzelhetőnek tartja a teljes ellenzéki koordinációt (értelemszerűen a Jobbikból kivált Mi Hazánk Mozgalmat leszámítva). Mint mondta, erre azért lehet esély, mert a több ezer önkormányzatot sok szereplő esetén is kényelmesen fel tudják úgy osztani maguk között, hogy
“gyakorlatilag mindig mindenki valahol jól fog járni, mindenki valahol polgármestert tud adni”
Jó reggelt kívánok a Momentumnak, erről szól az együttműködés és a konszenzus, a kölcsönös előnyökről és egységes fellépésről a közös cél érdekében: megdönteni ezt a rezismet.
