Nemcsak aljas, de törvénysértő is, amit a propagandamédia a tüntetésen felszólaló lánnyal művel – a Magyar Helsinki Bizottság jogi érvekkel biztosítja a bírósági utat.
Mindenki minősítse, ahogy helyesnek tartja azt, amit a propagandamédia újságírás/tájékoztatás címszó alatt általában művel, és különösen azt, amit a tüntetéseken markáns megszólalásairól megismert 18 éves diák Nagy Blankáról írtak.
E szerint a kormányt nem kedvelő fiatal lány több tárgyból bukásra áll, és olyan mértékben lóg az iskolából, hogy az a törvényben megengedett mértéket is túllépi, ezzel a kirúgás szélén áll.
Két lehetőség van.
Az első, hogy mindez hazugság, ami nem lenne meglepő, hiszen a kormánynak nem kedves politikai szereplőkről rendszeresen írnak hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkeket az érintett felületeken. Mindezt tucatnyi bírósági ítélet bizonyítja. Ebben az esetben az összes újság a jóhírnév megsértését követte el, ami azt jelenti, hogy valótlan és sértő tényeket közöltek Nagy Blankáról. Ez a bírói gyakorlat alapján akár milliós nagyságrendű sérelemdíjat von maga után.
Ha pedig igaz lenne a hír – amit egyébként az érintett maga cáfolt, tehát csak azért játszunk el a gondolattal, hogy teljes legyen a kép -, akkor az újságok a személyes adatok védelméhez való jogát sértették volna meg a gimnazistának.
Ugyanis ezt a személyes adatot nincs joguk közölni az érintett hozzájárulása hiányában, hiszen semmi köze a közszerepléséhez. Ebben az esetben is hasonló nagyságrendű sérelemdíj járhat, de ekkor felmerül a visszaélés személyes adattal bűncselekménye is. Ezt az követi el, aki haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul kezel személyes adatot.
Mivel az érintett újságok profitért dolgoznak és a hirdetésekből élnek (most azt hagyjuk, hogy az egyik legnagyobb hirdetőjük a kormány), ezért a haszonszerzési cél is megállhat, ahogy a jelentős érdeksérelem is. Hiszen érettségi előtt ilyen lejáratás nyilvánvalóan jelentős érdeksérelmet is okozhat – érvel közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.