A Fidesz bebizonyította, hogy mennyire érdekli őket az emberek sorsa, teljes mértékben távol maradt attól a parlamenti vitanaptól, amit az ellenzék hívott össze a rabszolgatörvény megvitatására.
Az összehívott ülésnek semmi értelme nem volt, ezt előre lehetett látni. Egyetlen egy dolgot mutatott meg újra: a parlamenti politizálásnak minden ereje elveszett a a Fidesz kétharmadával szemben. Semmilyen parlamentális eszköz nem áll már rendelkezésre ahhoz, hogy a kormányt döntései megváltoztatására kényszerítsék. Az állam minden része a Fidesznek mint politikai pártnak a részévé vált: köztársasági elnök, nemzeti bank, számvevőszék, bírói tanács hivatala, főügyész, média tulajdonosok mind-mind Orbán meghosszabbított keze.
Ebben a modern, fél-kapitalista viszonyok között működő, demokratikusnak látszó egypárt rendszerben ezeknek az erőtlen akcióknak nincs értelme. A koordináta rendszert Orbán rajzolta fel, és az ebben való mozgás csak annyit tesz lehetővé, amennyit ő akar.
Az ellenzék ha nem tud kitörni ebből a koordináta rendszerből, ha nem tud kitörni a rendszerből, akkor bizony ő is a rendszer része, amelyet már sokan mondanak is, az ellenzék egy-két pártjára teljesen jogosan is. AZ MSZP az amelyik úgy tűnik leginkább megértette a mai nap üzenetét, Tóth Bertalan pártelnök szavait idézzük:
“Most már nem játsszuk el a Fidesz szabályai szerint látszatdemokráciát.”
Már csak az a kérdés, mi az, amit tehetnek és hogyan fogják tisztán és világosan bemutatni azt, hogy ki az igazi ellenzék, és kik azok, aki csak Orbán által felállított sakktábla sötét parasztjai.
