Ismét a köztévében kezdte az évet a Fidesz köztársasági elnöke.
“Csak rajtunk múlik, hogy mire mondunk nemet, és mire mondunk igent”
– ehhez hasonló magvas gondolatokkal kezdte az újévet Áder János. A rabszolgatörvényre és a fideszes pártbíróságokra igent mondó államfő szerint külső erők nem akadályozhatják meg, hogy nemet mondjunk “a másokra való mutogatásra, a magunk felelősségének palástolására, a mindenkin átgázoló törtetésre, a becstelenségre, mások tisztességének elvitatására”.
De szerinte az elaljasult közbeszédre, az embertársainkat vallásukban, identitásukban, méltóságukban sértő cselekedetekre is nemet mondhatunk, ami persze így is van, kérdés, vajon akkor ő miért hallgat évek óta, miközben szeretett vezére kettészakítja és a teljes gyűlölködésbe taszítja az országot.
De nem érte be ennyi képmutatással, a beszéd végén még Szent Ágostoni magasságokba is volt képe elhazudnia magát Ádernek, amikor azt mondta, hogy “szeressük embertársunkat, vagy azért, mert jó, vagy azért, hogy jó legyen”. Áder szerint igent egy erős Európára, a magyar nemzetre, hagyományaink ápolására és megóvására és környezetünk védelmére kellene mondanunk.
Hát, szerintünk meg elsősorban arra, hogy
takarodjon.
