Egyik olvasónk a szakszervezeti tüntetést nézve írt egy levelet nekünk, melyet név és változtatás nélkül teszünk közzé:
„Tisztelt Pesti Bulvár szerkesztőség. Rengeteg gondolat kavarog fejemben, melyeket most megpróbálok megosztani Önökkel.
Az elmúlt években számos megmozdulás, tüntetés volt már Budapest utcáin a Fideszt politikája ellen. Szombaton újabb tüntetést szerveztek a szakszervezetek, ezúttal a kormány „rabszolgatörvénye” ellen.
Kora délelőtt a rendőrség lezárta a Kossuth teret, ahova a tüntető tömeg megpróbált bejutni. Hosszú lökdösődést követően végül felsőbb utasításra a rendőr sorfal engedett a felbőszült tömegnek, és beengedték őket a térre.
Most azonban hasonló esemény rajzolódott ki szemem előtt, mint ami az eddigi összes tüntetésnél. Elérte a csúcspontot a tüntetés, mindenki állt a tér közepén. Szóval ki lehet jelenteni, hogy idehaza nagyon vérszegény megmozdulások vannak, amit a kormány is érzékel. Épp ezért gondolják úgy, hogy bármit megtehetnek az emberekkel, hisz a legnagyobb következménye, egy több ezres tüntetés melyen mindenki egyszerre skandálja „Orbán takarodj”.
Ez talán még bevállalható ár azért, hogy hatalmon maradjon Orbán és uralkodhasson, látszólag zavartalanul.
Ráadásul ezt a hatalmat arcátlanul tolja az arcunkba. Egymilliós öltöny, semmiből jött milliárdos haverok, központosított média, oktatás korlátozása és a Honvédség által megvásárolt magánrepülők.
Persze megannyi dolgot ki lehetne még emelni, ami szúrja az emberek szemét: Gruevszki-ügy, bíróságok helyzete, egészségügy, stadionmánia, kisvasút, Elios-ügy, hajléktalan-törvény. Számos botrány és vérlázító intézkedés, mégse tesz ellene senki, mert mindenki félti a szabadságát, a munkáját. Ha valamihez ért a Fidesz, akkor a félelemkeltéshez mindenképp.
Persze vannak elvakult Fideszesek, akik ha valaki szóvá teszi mennyit lop a mostani kormány, csak annyit mondanak: nem baj, az előzőek is mind loptak!
Ráadásul megvezette őket a kormánypárti média. Egyszer még ellenzékiként mondta maga Orbán Viktor, hogy a népnek ellenségképet kell mutatni, és ő ehhez remekül ért. Mindig talál valakit, akit lehet gyűlölni, amire építeni lehet, ami eltereli a figyelmet. Volt már Gyurcsány mint ellenség, Brüsszel, Soros György, migránsok. Mindig mikor már kezd unalmas lenni, bedobnak egy újabbat akivel szemben majd ők megvédenek.
Míg a Fidesz pajzsként áll a ránk leselkedő veszély és a nép között, addig szépen milliárdokkal tömik ki a saját zsebüket, rabszolgaságba kényszerítik az embereket, pusztulásra ítélik az egészségügyet és bűnözőkkel cimborálnak.
A kérdés, hogyan lehetne mindezt megakadályozni? Mit tehetünk azért, hogy elszámoltassuk bűneikért a bűnösöket?! Bízhatunk-e abban, hogy demokratikus úton vissza fogjuk egyszer kapni a hazánkat?!”
