A kormány 2016-ban, mikor még úgy látszott, hogy Magyarország megpályázza a 2024-es olimpia rendezésének jogát, hatalmas pénzeket osztogatott olyan sportágaknak, amelyek nem túl népszerűek hazánkban. Így kaphatott 2016 decemberében százmilliókat az íjász és a rögbi szövetség is.
Miután az emberek sikeresen eltántorították a kormányt az olimpia rendezésének gondolatától, az Emberi Erőforrások minisztériuma azonban úgy gondolta, a szétosztott pénzt nem kéri vissza. A 24.hu arra próbált fényt deríteni, hogy a szokatlanul nagy összegeket mégis mire tudták felhasználni ezek a kis szövetségek. Az íjászok 582 millió forintot kaptak, míg a rögbi szövetség 454 milliót.
A portál megkeresésére az íjászok egy rövidke tájékoztatást küldtek vissza, melyen szinte semmi fontos információ nem volt megtalálható, még az sem, hogy kikkel szerződtek az 550 millió forintba kerülő íjászközpont létrehozására. Az viszont bizonyos, hogy még így is sokkal segítőkészebbnek bizonyultak, mint a másik sportág szövetsége.
A megkeresésre a rögbi szövetség közölte, hogy a 454 millió forintos támogatásról szóló elszámolások kiadásáért 1.972.666 forint költségtérítést kértnek, mivel ez a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételének számít.
Ezzel nem is lenne semmi baj, hisz a törvény kimondja, hogy közérdekű adatigénylésért kérhetnek pénzt, tehát a munkaerő-ráfordítás költségét felszámíthatják, amit azonban 4400 forintos órabérrel kell számolni.
Ebből viszont az következik, hogy a rögbi szövetségnek 448 órába, vagyis 8 órás munkaidővel számolva 56 napba telik összegyűjteni a kért adatokat.
