Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának nemrég elfogadott módosítása értelmében szeptembertől már az óvodákban is hangsúlyosabb feladattá válik a nemzeti identitástudat erősítése, írja a Népszava.
Nosza, neveljük meg az ifjainkat, tanulják meg, mi a magyarok istene, tudják meg, hol a helyük! Nem pattogni, nem ugrálni! Ül és kussol. Ja és szül.
A már “jól bevált” Nemzeti alaptanterv nyomán a kormány az óvodákban is poroszos egységet követel. A 2018. július 25-i módosítás szerint az óvoda
a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja.
Ez bőven elég a haza fennmaradásához, idegennyelvet minek tanuljon a gyerek?
Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai című melléklet kiegészül még azzal is, hogy:
az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi – népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.
Ugyanezen fejezet „Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka” alcíme pedig így változik:
a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.
De itt még nem állunk meg! A módosítás értelmében a hazai óvodáknak erősíteni kell majd kapcsolataikat a határon túli magyar óvodákkal, ugyanis a módosítás szerint
a Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és – lehetőségei szerint – szakmai kapcsolatot tart fenn.
– A módosításokról semmit nem tudunk, velünk sem, és tudtommal, másokkal sem egyeztettek – nyilatkozta a Népszavának Bakonyi Anna, a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának elnökségi tagja.
Azon kívül, hogy az új változtatásokról azt sem tudni, hogy ki rendelte meg, ki készítette elő, ennek célját sem igazán értik a szakemberek.
Az óvodák pedagógiai programjainak eddig is a népmesék, népdalok, mondókák voltak az alapjai, ezért tehát kár volt papírra nyomtatni ezt a sok blődséget. A szakemberek szerint az egészben az a legelkeserítőbb, hogy az “óvodás alaptantervből” olyan fontos elemeket hagytak ki a titokzatos készítők, mint például a Digitális Oktatási Stratégia. Ennek óvodai vonatkozásából semmi nem jelent meg a módosításokban, pedig az óvodai nevelés korszerűsítése szempontjából annak valóban lett volna értelme.
“Semmi gond nincs azzal, ha ismerik a nemzeti jelképeinket, vagy tudják, melyik nemzeti ünnep miről szól. De minderre eddig is figyeltünk. Az viszont, hogy mindezt rendeletbe adták, azt valószínűsíti, hogy még többször elő kell majd vennünk ezeket a témákat…“– nyilatkozta a lapnak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke.
Verba Attiláné hangsúlyozta: a „keresztény értékeknek” elsősorban a vallási intézményekben kell megjelenniük, egy önkormányzati, „világi” óvodában kevésbé kellene erőltetni – legfeljebb olyan ünnepek alkalmával kerülhetnek jobban előtérbe, mint például a húsvét vagy a karácsony.
