A Hernádi Zsolt kiadatására vonatkozó uniós bírósági döntés tiszteletben tartására szólította fel Magyarországot csütörtökön Drazen Bosnjakovic horvát igazságügy miniszter.
A Zágrábi Bíróság még 2016 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához (CJEU), amiért Magyarország, Németország és Ausztria figyelmen kívül hagyta a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot, és amivel a horvátok szerint ezen országok megsértették az uniós törvényeket.
Bosnjakovic sajtótájékoztatóján kijelentette, a döntés megerősítette a horvát bíróság és a horvát kormány álláspontját, amelyet utóbbi jogi képviselőjén keresztül ismertetett az Európai Unió Bíróságával – írja a 168 Óra.
“Az ítélet világosan rámutat, hogy az európai elfogatóparancsot végre kellett volna hajtani, és a döntés alapján elvárjuk az EU-tagállamoktól, hogy azt meg is tegyék”– mondta a miniszter.
Arra az újságírói kérdésre, hogy mi történik, ha Magyarország figyelmen kívül hagyja az ítéletet, a miniszter úgy válaszolt;
„Meglátjuk, a bíróság ítélete nagyon világos, és aszerint kell eljárni”. Hangsúlyozta, hogy minden törvényes eszközt bevetnek az ügyben.
Diplomáciai botrány
Az uniós bíróság álláspontja világos: egyik nemzeti hatóság sem tagadhatja meg az európai elfogatóparancs végrehajtását.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) még 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. A vád szerint a Mol vezér tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek 2008 és 2009 között azért, hogy a MOL megszerezhesse a horvát olajipari vállalatot.
A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért sem.
Hernádi kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, mert a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson. A történet idehaza persze máshogy zajlott. A kiadatást a budapesti Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva utasította el, hogy olyan ügyben adtak ki elfogatóparancsot Hernádi ellen, amelyben a magyar ügyészség már vizsgálódott, és amit bűncselekmény hiányában még 2012-ben megszüntettek – írja a lap.
A horvátok nem adták fel. Már idén ősszel – akár Hernádi távollétében is megindulhat a MOL-vezér pere, annak ellenére, hogy Orbán Viktor már többször kérlelte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnököt, hogy lezárják a “a két ország történelmileg jó kapcsolatát mérgező vitát”.
