Ennyi volt, kész, vége: Magyarország gazdasága éveken belül beszakadhat
A visegrádi országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) 2018-as áron számolva 37 milliárd euróval kevesebbet költhet az EU-s kohéziós pénzekből 2021 és 2027 között, mint a jelenlegi ciklusban (2014-2020), írja a Financial Times.
Ez az úgynevezett “pénzmegvonás” nem a semmiből jött – csak éppen a fideszes pártmédia nem tartotta fontosnak beszámolni róla. Az Európai Bizottság egy ideje már fontolgatta, hogy átrajzolja a finanszírozást a következő támogatási ciklusra a közép-, kelet- illetve dél-európai országok számára. Míg előbbiek kevesebbet kapnak utóbbiak pedig többet.
A jelenlegi tervezet szerint Spanyolország, Ciprus, Görögország, Olaszország és Portugália 3,7 milliárd euróval többet kap majd.
A bizottság döntése mögött két fő indok áll. Egyrészt a gazdasági adatok szerint átrajzolódott Európa lemaradottsági térképe – a hagyományosan pénzügyi nehézségekkel és költségvetési deficittel küzdő dél-európai országokat olyan súlyosan megviselte a gazdasági világválság, hogy abból nem tudtak talpra állni, ráadásul ezek az országok már bevezették a közös fizetőeszközt, az Eurót, így érthető, hogy az “Euróklub” először magán segít. (A kapu persze 8 éve nyitva áll Orbánék előtt is, de nekik nem kellett az Euró.)
Hozzá kell tenni, hogy az előző 2007-2013 közti ciklusban mi kaptunk többet, a déliek pedig kevesebbet. Sőt a 2004-ben csatlakozó 10 ország közül Magyarország kapta a legtöbb forrást.
A másik ok sokkal drámaibb; az Európai Bizottság már korábban jelezte, hogy azok, akik rendre kimaradnak a közös európai ügyekből (menekültválság, közös ügyészi hivatal), azok a következő támogatási ciklusban kevesebb pénzre számíthatnak. Úgy tűnik, az ígéretet beváltották. Magyarország járt a legrosszabbul, az előző támogatási ciklushoz képest 24 százalékkal kevesebb uniós forrás fog érkezni hazánkba.
Ez felfoghatatlan károkat fog okozni a magyar gazdaságnak, hiszen az lényegében az EU-s támogatásokon csüng. Milliárdokat fordítunk ugyanis a Kádári tervgazdaság hatékonyságát idéző haveri cégeknek, megkérdőjelezhető megalomán állami beruházásokban égetjük a pénzt, de az is súlyos, hogy a falu- illetve térségfejlesztés lényegében a szökőkutat, és a térkövet jelenti.
