A választások óta forronganak az indulatok a Jobbikban, hogy mi legyen a párt sorsa. Sokan csalódottak, főleg a vidéki tagság soraiban, hogy a néppártosodás nem hozta meg a gyümölcsét, miközben a párt régi, alapító értékei elveszni látszanak. Már amennyiben értéknek lehet nevezni a puszta mezei cigányozást, zsidózást, az iráni forradalmi gárdának a magyar választásokra való behívását, vagy éppen az orosz barátságot.
Állítólag a középre húzó néppárti és a radikális vonal között van feszültség, ám a képet árnyalja, hogy Sneider “szkinhed Roy” Tamás az arca a néppárti vonalnak, akinek a múltja nem áll oly messze Toroczkaiétól, mi több, harcostársak voltak. A távolodás okának nem tűnik túl hihetőnek az ideológiai konfliktus, inkább az örök téma, a pénz állhat a háttérben. Ezt erősíti, hogy Toroczkai mai sajtótájékoztatója szerint nem lép ki a pártból, hanem új platformot hoznak létre a Jobbikos polgármesterekkel. Azaz: pártot a pártban, mert az állami támogatás, frakció költségvetés, alapítványi támogatás mind a párton belül van. Hülyék lennének ezeket ott hagyni, miközben a párt majdnem fel őt támogatta.
Láttunk már ilyet, Gyurcsány is ezzel próbálkozott, aztán mikor a platformmal sem tudta átvenni a hatalmat a szocialisták felett, akkor lépett, és új pártot alapított. Neki sem jött be, idén alig érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, de másoknak sem volt sikertörténet, akik kiléptek egykori pártjukból, újat alapítva. Előbb utóbb mindnyájan a mérhetetlen kategóriába süllyedtek.
Toroczkai tanult az “elődök” hibáiból, ezért kezd szervezet építésbe, új tagok beléptetésébe, agitációba, mert a párton belüli többséget kell megszerezni. Párton kívül az eljelentéktelenedés vár rá is.