Azt már megszokhattuk, hogy nemzeti ünnepeink alkalmával Orbán Viktor beszédében legkevesebb szó esik ünnepeltjeinkről, annál több az éppen aktuális őrületeiről. A Fideszben tagság soraiban erősen tartja magát az a vélemény, hogy beszédeit nem csak felolvassa, de azoknak igen jelentős formálója is, akár utolsó pillanatokban is belenyúl, ha úgy látja szükségét.
A mostani október 23-i beszédében úgy látszik, nem talált kivetni valót, amikor “migráns mentes övezetről” beszélt. A probléma ott van, hogy a mentes szóban mindig ott bujkál a “mentesítés” is, amit általában csótányokkal és hasonló kúszó-mászókkal szoktunk kapcsolatba hozni, és általában erőszakkal történik. Gondolom, lehetett volna ezt másképp is megfogalmazni hozzáértő embereknek, ha akarták volna.
A borzasztó az az, hogy szerintem nem is akarták. Látszódik, hogy a Fidesz tábora választásról-választásra fogy, balról nem tud behúzni szavazókat, így megpróbál Jobbik szimpatizánsokat maga mellé állítani. Mondjuk azokat a 40-50 év közötti Jobbikosokat, akik valamikor a skinhead kultúrából jöttek, és nem tetszik nekik a cicás fordulat a pártban.
Számukra nem ismeretlen a Mos-oi nevű zenekar, és nem ismeretlen az a szám sem, amiben hasonló szóösszetétel szerepel: “Lángszóró az egyetlen fegyver mivel nyerhetek / Kiírtok Én minden cigányt, felnőttet és gyereket / Ha elvégeztük kiírhatjuk cigánymentes övezet.”
Feltételezem, hogy Orbán ismeri ezt a számot, életkorából adódóan. Biztos vagyok benne, hogy a benne foglaltakat mélységesen elítéli. Azonban ez nem akadályozza meg abban, hogy cinikusan – még ha csak egy szókapcsolat erejéig is.- összekacsintson azokkal, akik nem így gondolják.
