Ott ült velem szemben a miniszterelnök, és várta a kérdéseket. Azt reméltem, sarokba tudom szorítani, kérdéseim megizzasztják, és végül kibújik a szög a zsákból.
Pesti Bulvár: Most már igazán elmondhatja, mi lett a nyugdíjpénztári megtakarításokkal?
Orbán Viktor: Soros.
PB: Mi az oka, hogy az államadósság az állítólag erre költött 3000 milliárd forint ellenére is csak akkor kevesebb, ha bizonyos bankokat külföldi érdekeltségűnek tekintenek?
OV: Soros.
PB: Hogyan kommentálja, hogy az Európai Bizottság szerint véget ért a migrációs nyomás?
OV: Soros.
PB: Ezért jelentette ki a napokban Németh Szilárd, hogy a civil ellenzék vezetői jelentik most már a nemzetbiztonsági kockázatot?
OV: Soros.
PB: Nem lehet, hogy inkább a letelepedési kötvénnyel idesereglett külföldiekkel lehet majd gond?
OV: Soros.
PB: Nem fél attól, hogy kormányváltás után elszámoltatják, méghozzá az önhöz közel álló üzleti körökkel együtt?
OV: Soros.
Lett volna még pár kérdésem, de felébredtem. Csatakosra izzadva. Régen volt ilyen valósághű rémálmom.
