2017.09.04. 9:15
Még napjainkban is valóságnak élik meg egyes fideszesek azt, hogy számukra szűk a médiatér, ezért őket bánják, elhanyagolják, mellőzik, kirekesztik. Ezt a mezei Fidesz-szavazók ugyanúgy létező problémának érzik, mint egyes vezető politikusaik, vagy például az EchoTV-n liberálismédiázó fideszes megmondóarcok.
A valóság-érzékelésükkel lehet valami gubanc, hiszen az ún. liberális média gyakorlatilag megszűnt, hála a fideszes oligarchák évek óta tartó, módszeres média-leuralásának.
A főleg Mészáros Lőrinchez, Andy Vajnához és Habony Árpádhoz köthető kb. 200 nyomtatott és online felület (plusz egy EchoTV), a TV2-csoport, egyeduralkodó országos rádiók, országos bulvárlapok, az állami irányítású közmédia, megyei lapok, hirdető-felületek, szolgáltatók, plakáthelyek, sőt a központi hírellátóként üzemeltetett MTI is igencsak nehezen nevezhető liberális médiának.
A média totális leuralása azonban nem ért véget. Az Andy Vajna filmügyi kormánybiztos és kaszinókirály és médiacézár ugyanis rendíthetetlenül megy előre, ugyanis amíg Ön nyaralt, addig a fideszes urak a közepes méretű vidéki rádiók vagy műsorszolgáltatási jogok megkaparintásán dolgoztak a nyáron.
Az egész ország egy Monopoly-társasjáték a Fidesz számára, ahol az összes játékos narancssárga, a bank kiapadhatatlan, a játék pedig kihívások nélkül lepörgethető, ugyanis az ország minden lakója, azok anyagi javai, az ingatlanjaik, a városok, a földek-erdők pedig csak megszerzendő mezők a táblán.
Míg Mészáros Lőrinc a Balatoni frekvenciát szerezte meg, addig Andy Vajna éppen a keleti megyékben terjeszkedik. Alig, hogy ügyvédei révén megszerzett 3 hajdúsági városi rádiót, kapun belülre került több nyugat-magyarországi és egy velencei frekvencia is, most Békés megyében nyomul tovább, listáján pedig a békéscsabai Rádió 1 következik.
A 24.hu szerint “a kiszivárgott több száz oldalnyi dokumentum alapján a kormánybiztos békéscsabai terjeszkedése során súlyos dolgok történhettek az NMHH Médiatanácsánál. A Fidesz-közeli tagok többségi irányítása alatt lévő testület időnként a médiatörvény alapvetéseiről, illetve a saját pályázati kiírásának feltételeiről is hajlamos volt megfeledkezni, történetében egyébként nem először. Jelen esetben ráadásul a leggazdagabb magyarok toplistáján szereplő filmügyi kormánybiztos érdekeltsége az egyik pályázó, ami már csak azért is érdekes, mert felvetődhet, hogy Vajna kormányzati szerepköréből és kapcsolataiból fakadóan nincs-e eleve erőfölényben a többi pályázóval, mondjuk egy olyan családi vállalkozással szemben, amelynek politikai kapcsolatai és pénze nincs, vagy alig van, rádiós piaci tapasztalata annál inkább.”
A helyi Rádió 1 Békéscsaba 24 éve működik, a családi vállalkozást azonban a Vajna-féle budapesti Rádió 1 simán kiszoríthatja.
“A Rádió 1 Békéscsaba műsorai helyben készülnek a mai napig, hírblokkjaiban kiemelten foglalkozik a térséggel kapcsolatos információkkal, a műsorkészítéshez helyi szakemberek segítségét vette igénybe, és tudtak ott hirdetni a helyieket megszólítani kívánó vállalkozások is. A cég az iparűzési adójával Békéscsaba fejlődését segíti. Amikor azonban lejárt a műsorszolgáltatási jogosultsága, a Médiatanács 2016 második felében megpályáztatta a frekvenciát, és idén júniusban a Vajna-féle Radio Plus Kft.-t hozta ki győztesnek.” – írja a 24.hu.
A lap szerint Vajnáék győzelmét két dolog garantálta. Az egyik, hogy a pályázat során a fideszes tagokkal feltöltött Médiatanács annak ellenére sem zárta ki a Radio Plust a pályázatból, hogy az több mulasztást is elkövetett, a másik, hogy a szubjektív tartalmi értékeléskor Vajnáék “valahogy” több pontot kaptak. Pedig a médiatörvény alapján a tanács el sem fogadhatta volna a pályázatot, hiszen a Radio Plus a pályázatában azonnali kizárással járó súlyos hiányosságokat követett el.
A dátumozások, és a formai hibáktól nyüzsgő pályázat mellé a Radio Plus tulajdonosával is volt némi gubanc. “További probléma volt a pályáztatás során, hogy a Radio Plus az egyik anyavállalat, a delaware-i adóparadicsomban működő CinergiPicturesEnvironment Inc. társaság tényleges tulajdonosáról szóló információkat nem adott be a pályázati határidőre, cégkivonatokat, alapító okiratot nem nyújtott be első körben. Márpedig a médiatörvény alapján az utolsó személyig lebontva kellett volna adatot szolgáltatni a tulajdonosi háló összes tagjáról. Elképzelhető, hogy később megtették, a Médiatanács ugyanis levélben szólította fel Vajnáékat ennek pótlásárára. – írta a 24.hu.
A lap Médiatanácsot is megkérdezte arról, miért adná oda a frekvenciát Vajnának a hiányosságok ellenére. Az NMHH Kommunikációs Igazgatóságán keresztül az alábbi válasz érkezett, melyben főleg a kitakart részekre hivatkoznak:
“A békéscsabai 88,9 MHz helyi rádiós pályázat eljárási rendjében az Interax Kft. nyújtott be keresetet 2017. június 10-én a testület határozatával szemben. Az Ön alaptalan állításait feltételezhetően az Interax Kft. bírósági keresete sugalmazza, amely olyan alaki pályázati hiányosságokat feltételez, amelyeket az iratokba betekintést kérő pályázó, az Interax Kft. által nem láthatott oldalak tartalmaznak. A kitakart tartalmak a médiatörvény szerint védett titoknak minősülnek. Mivel az Interax Kft. bíróságon támadta meg az eljárást, a bírósági döntés megszületéséig a Médiatanács nem köthet szerződést egyik féllel sem, így nem is kötött szerződést a Radio Plus Kft.-vel sem a békéscsabai frekvencia hasznosítására. Peres eljárás lévén a hatóság a vonatkozó jogszabályok alapján bővebb felvilágosítást kizárólag a peres ügy jogerős lezárultával adhat. A pályázati anyagok kizárólag a nyertessel kötött szerződés után bárki számára elérhetők és megtekinthetők, addig viszont nem.”
Az úthenger útjában álló békéscsabai rádió ügyvezetője, Mazán Tamás folytatná a rádiózást, a több mint húsz éve náluk dolgozó családtagok, kollégák megélhetését azonban nehéz lesz biztosítani, ha minden jogi akadály elhárul, és végül kihúzzák alóluk a talajt.
Az ügynek van még egy további kínos részlete is: Az Andy Vajna féle Rádió 1-nél dolgozik ugyanis az a Rákóczi Ferenc, aki – az akkor még Start Rádió néven futó békéscsabai rádiónál kezdte pályafutását. Az ő véleményét az ügyről nem tudhattuk meg, ugyanis a 24.hu munkatársainak megkeresésére csak annyit közölt, hogy “nem tud élni a megszólalás lehetőségével”.
