Alkotmánybíróság elé került a civil törvény, amely szerint minden olyan civil szervezetnek, amelyik évente 7,2 millió forintnál több támogatást kap külföldről, regisztrálnia kell magát és minden nyilvános kommunikációjában jelezni, hogy “külföldről támogatott civilszervezetnek” minősül.
A Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság jogászai készítették el az alkotmányjogi panaszt, amit 23 civilszervezet közösen nyújt be az Alkotmánybíróságra a civil törvény ellen. A Helsinki Bizottság kisokos formában magyarázza el, hogy miért fordulnak az Alkotmánybírósághoz.
„A jelenlegi magyarországi politikai nyilvánosságban a külföldről támogatott jelző kizárólag arra alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa. Mindez pedig sérti a civilek Alaptörvényben biztosított jó hírnévhez, a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogát, valamint csorbítja a véleménynyilvánítás és egyesülési jogukat. Ráadásul a szabályozás diszkriminatív is, hiszen bizonyos civil szervezeteket, például a sport vagy vallási egyesületeket nem kötelezi arra, hogy a külföldi források miatt az eddigiektől eltérő előírásoknak tegyenek eleget.”
A 444.hu azt írja “A törvény megszegése miatt valószínűleg jövő májusban, tehát a választások után indulhatnak az első eljárások. Ennek az az oka, hogy a civileknek évente egy alkalommal, májusban kell beszámolniuk az előző évi támogatásaikról. Ennek megfelelően hivatalosan csak 2018. májusában értesülnek róla hatóságok, hogy egy civilszervezet a törvény idei hatályba lépése után már kapott 7,2 millió forintot vagy annál nagyobb összeget külföldről, de mégsem kezdte el “külföldről támogatott szervezetnek” nevezni magát a nyilvánosság előtt.”
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a most elfogadott törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy tegyenek eleget az előírásoknak. Ha az ismételt felhívás is eredménytelen, az ügyész bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál. A Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül.
Megszavazták: bélyeg kerül a civilszervezetekre – dübörög a rendőrállam
Arról is, hogy Soros György ide vagy oda, Orbán Viktor civiljei nem norvég pénzekből, vagy amerikai finanszírozásból működnek, hanem állami cégek pénzelik őket, nem is akármennyivel.
A Hungarocontrol nevű állami cégtől a Fidelitas vezetőjéhez köthető alapítvány 25 milliót zsebelhetett be. 2016. február 19-én kötöttek vele szerződést, a teljesítés határideje 2017. január 31. volt – szúrta ki a HVG. Korábban a Szerencsejáték Zrt.-től is kaptak 8 milliót, de ez a szerencsejátékos szerződések között valamiért nem szerepel.
Tegyél le mindent a kezedből, megmutatjuk, mennyit tejelsz Orbán civiljeinek!
