2017.08.23. 13:49
A kormány kiemelt beruházásként valósítaná meg Budapest legújabb hídját, mely egyelőre Galvani hídként ismert, és ami dél-Pestet Csepelen keresztül dél-Budával kötné össze. A hídról még egy látványterv sem született máris tiltakoznak megépítése ellen a nyomvonal közelében élők.
A Galvani híd a budapesti olimpia egyik kiemelt eleme lett volna – része annak a több száz milliárdos infrastruktúra-fejlesztésnek, amit olimpia nélkül is meg kell valósítani.
Miért lett ilyen sürgős a Galvani híd?
A kormány bevásárolt a Rákóczi hídtól délre eső területeken; Kvassay-zsilip, egykori Nagyvásártér, (mely a Quaestor tulajdonában állt), a Duna másik oldalán pedig a kormányfő jóbarátja, Garancsi István kezdett el építeni a Kopaszi-gátnál egy több tízezres modern városrészt. A híd környezetvédelmi engedélyeztetése 2018 tavaszára el kell készüljön.
Senki sem vitatja, hogy több dunai átjáróra van szükség a városban, de mivel a közlekedés egy komplex rendszer, ezért rajtaütésszerűen elhelyezett elemek nem hogy nem oldanak meg problémákat, pont ellenkezőleg, csak újakat generálnak.
A városvezetést, és a várostervezést jellemző fejetlenség, és átgondolatlanság pedig ilyen megoldásokat szülnek: A Galvani hídra felvezető utat a ferencvárosi kiserdő helyén tervezik megépíteni, mely ma a dél-pesti régió egyik legnagyobb összefüggő, természetes zöldfelülete, a környék “tüdeje”.
A konfliktus adott: Kell építeni Budapesten egy új hidat, ami a főváros déli régiójában élő százezrek közlekedését könnyítené meg, mindezt úgy, hogy a már ott élők életminőségét, és vagyontárgyát képező ingatlanuk értékét az nem veszélyeztetheti, ugyanakkor védeni kell a még megmaradt természetes felületeket, és az új infrastruktúra nem terhelheti jobban a természetet.
Magyarul: Legyen híd, de maradjon meg az erdő és ne legyen élhetetlen a környék.
Többé-kevésbé e fenti megállapításra jutottak a környéken élők is, legalábbis a Ferencvárosban és Kispesten is megszervezett lakossági fórumokon résztvevők.
Mivel a hídra vezető út nyomvonala a két kerület határán – de helyrajzilag a Ferencvárosban futna át ezért Ferencvároson nagyobb a nyomás, a kiserdő melletti József Attila Lakótelep lakói ugyanis szintén ragaszkodnak az erdőhöz, és nem kívánnak egy forgalmas út szomszédságában élni – teljesen érthető módon.
Az erdő jelenleg elhanyagolt, ide a IX. kerületi fideszes önkormányzat eddig átjárható, kellemes parkot ígért, ám most úgy néz ki, a lakók örülhetnek, ha a jelenlegi állapot megmarad.
A nyertes is vesztes
A nem lakott területen lévő Megyeri hídon kívül a kilencvenes években épült utoljára a Dunát átívelő közúti híd Budapesten – ez a leánykori nevén Lágymányosi, ma Rákóczi híd. A híd egy bő száz éves álom volt, azonban csak a kilencvenes évek első felében kezdte meg az építését a főváros, a Hungária körút folytatásaként. Pesten nem is volt komolyabb baj a nyomvonallal, ám a budai oldalon a Hamzsabégi útra tervezett, az új hídra vezető út megvalósítását végül a helyiek tiltakozása miatt kaszálták el, (ezért kanyargunk ma hídról lefelé, és nem haladunk tovább egyenesen a Hamzsabégin) holott magát a Hamzsabégi utat és a mellette álló házakat már eleve úgy tervezték, hogy ott elférjen egy széles, hídról levezető út. Ezzel szemben a IX. és XIX. kerületek határán húzódó Határ út – bár vonalvezetésében logikus lehet egy (vagy több) híd felvezető útjának, azonban a városszövet ott soha nem volt felkészítve ilyenre, így annak megvalósítása jelentős konfliktusokat okozna.
Ahogy a korabeli szakfolyóirat a Tér és Társadalom fogalmaz: “A Hamzsabégi úti lakosok személyes szinten nyertek lakókörnyezetük megvédésével. E nyereség lényegesen meghaladta azt az elvi veszteséget, amit az összvárosi hálózat kára jelentett számukra.”
“A Hamzsabégi út építése közvetlenül, negatívan az út közvetlen környezetében lakó, mintegy háromezer lakost érintette volna. Ezzel szemben, ha a forgalomcsillapítási hatást tekintjük, az erőteljesen érvényesült volna a kerület Bocskai út felé eső részén, kb. 16 ezer lakost érintve, és a teherforgalmat a Ferenc körút-Üllői úti szakaszon is csökkentette volna, így közvetett pozitív hatásában mintegy 27 ezer embert érintve.”
Így ha az érintettek népszavazása sikeres lesz – márpedig erre volt példa a múltban – akkor a beruházó Magyar Állam vagy keres egy konszenzusos, de drágább megoldást, vagy jobb ha bele sem fog.
A kormány beruházása ellen a kerületi fideszesek nem emelhetik fel hangjukat, saját kapura nem lőhetnek – a pálya viszont nyitott az ellenzék számára. A helyiek hangját meghallotta a IX. kerületi MSZP, Pál Tibor ferencvárosi szocialista önkormányzati képviselő pedig el is kezdte gyűjteni a tiltakozó aláírásokat.
Sajtótájékoztatóján elmondta: helyi népszavazási kezdeményezést adott be azzal a céllal, hogy Ferencváros Önkormányzata olyan szabályozási tervet fogadjon el a kiserdő területére vonatkozóan, ami megtiltja autóút építését és a fák kivágását.
Ahhoz, hogy a helyi népszavazás sikeres legyen 9000 támogató aláírást kell összegyűjtenie a kerületben élőktől, ami össze is jöhet, tekintve, hogy csak a legközvetlenebbül érintett József Attila Lakótelepen nagyjából 16 ezer ember él.
A Határ út másik oldalán Wekerle-telep található, ami a pesti oldal egyik legkedveltebb kertesházas övezete, az ingatlanárak magasak, azonban a hídra vezető út megépítésével környezet és zajszennyezés lenne állandó szomszédjuk, ezzel rontva helyzetükön. Ha azonban az erdő megmarad, ők úgy sem lesznek előrébb, ugyanis akkor a Határ út vezetné el a híd forgalmát a dél-pesti irányba, mellyel az ingatlanaik közvetlen közelében létre jönne egy kvázi-autópálya 2X2, vagy 2X3 sávval, szintén élhetetlen állapotokat generálva – ezért ők is új megoldásokat sürgetnek.
Íme a tiltakozásokat kiváltó ma ismert nyomvonal-változatok (az erdő helyén vezetett út pirossal, a Határ útra terelt változat pedig kékkel)
Egy alternatív nyomvonal is ismert (ez sárgával jelölve) ami a jelenlegi rozsdaövezeten át, részben a föld alatt vezetne, elkerülve a Határ utat, ez lehetne a konszenzusos megoldás.
Az új híd (valójában hidak) ennél is komplexebb útfejlesztési koncepcióba való beillesztése árnyalja tovább a helyzetet, ugyanis a Galvani híd és a rávezető főút a pesti oldal negyedik, ún. Külső-Körútjának lenne a része, ami a külső kerületeket kötné össze, egyszer valamikor a jövőben. A kormányzati beruházás többek között ezért is kerülhet majd a figyelem középpontjába rövidesen.
Kiemelt képünk a Városligetben készült. Kép forrása: Kovács Klára / Népszabadság
