Alábbi cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen áldatlan állapotok alakultak ki a felszín alatt Orbán Viktor miniszterelnöksége idején. Nagyon nagy felelőssége van a médiának abban, hogy a kormánypropaganda által birtokolt média által elhallgatott valódi kérdésekre rávilágítson. Például arra, hogy az önkormányzatok ismét a működésképtelenség határán táncolnak, ismét hiteleket vesznek fel. Milliárdokat költött el a kormány a Soros plakátkampányra, miközben a közmunkásokkal szedette le az éjszaka közepén a “Ti dolgoztok – Ők lopnak” plakátokat. A közmunkaprogramnak az lenne a célja, hogy visszavezesse a bajbajutott embereket a munkaerő piacra, jól látható, hogy nem ez történik, helyette párt politikai célok megvalósítására használja fel ezeket a kiszolgáltatott embereket a hatalom. A 168 óra által készített tanulmányból az is kiderül, hogy a polgármesterek miért nem állnak a nyilvánosság elé nagy számban és leplezik le ezt az embertelen rendszert, amely már több ponton is túllépett a demokrácia határvonalán.
Arra utasították a közmunkásokat, hogy rongáljanak meg kormányellenes plakátokat. Az a céljuk, hogy az önkormányzatok minél kiszolgáltatottabbak legyenek…. A gazdasági minisztérium azt mondta rendben van az önkormányzatok gazdálkodása, annyira, hogy nem deficites és többletet termel. Ezzel szemben a valóság az, hogy évente 1500 – 1700 helyhatóságot azért kell egyszeri támogatásban részesíteni, hogy legalább a működésükre legyen elég pénz. Az olyan nagy városok is bajban vannak, mint Pécs, Kaposvár, Debrecen. Összeomlás előtt áll a hulladékgazdálkodás és a közoktatási ingatlanok állapota is romlik. Azok az önkormányzatok, amelyek felelősség teljesen gazdálkodtak, olyan állami kampány ígéreteket kell, hogy finanszírozzanak saját zsebből, mint az ingyenes óvodai étkeztetés (meghatározott körben) vagy a minimálbér megemelése.
“– A miniszterelnök eljött a településünkre. Az összes közmunkás szabadnapot kapott, s szépen felöltözve meg kellett jelennie az eseményen, mint ahogyan az önkormányzat dolgozóinak is. Még azt is megmondták nekik, hogy mit kiabáljanak, mit csinálhatnak – meséli egy vidéki település lakója. – A látogatás előtti napokban felcsicsáztunk mindent, virágok és rend lett, kis ékszerdobozzá alakult át a település. Volt szalagvágás, magyar kenyér, a gyerekek táncoltak, énekeltek, aztán hatalmas fogadást tartottak. Azon viccelődtünk, jó, hogy a látogatás előtti napon esett az eső, mert anélkül festhettük volna zöldre a füvet is.
– Különben mi a helyzet? – kérdezem.
– Különben szinte mindenki közmunkás, az önkormányzat, netán az állam foglalkoztatottja, vagy munkanélküli. Csináljuk, amit mondanak. Ahogy a polgármester is, ha jót akar magának meg a városnak.” – idéztük a 168 óra cikkéből.
Nem tudjuk, hogy ez a közmunkásokat hogyan és mi módon segíti hozzá a munkaerő piacra történő visszakerülésükben, ugyanis a közmunka programnak ez a célja. Egy másik településen sem ezt az eredeti célt valósították meg, ahol a közmunkásoknak az adták feladatul, hogy rongálják meg a kormányellenes plakátokat. Nem tudni, hogy vajon az éjszakai munkavégzésért kaptak-e külön díjazást, de éjjel hajtották végre a feladatot. Amit tudtak leszaggattak, ahol ez nem sikerül ott lefestették az „ŐK LOPNAK” feliratot. Lehet hallani az elmúlt időszakban fórumokról, amelyeken fotózták a jelenlévőket, leszedetett, kritikus hangvételű Facebook-posztokról, népszavazás előtti polgármesteri levelekről és sajátos kiegészítő állami támogatásokról. Igaz a Belügyminisztérium osztja ki ezeket a támogatásokat pályázatok útján, de politikai alapon alakítják annak tükrében, hogy ki a jó és ki a rossz polgármester. Olyan is előfordult, hogy dupla annyi büntetést szabott ki az Államkincstár egy önkormányzatra, mint amekkora a település egész éves költségvetése volt.
A politikai erőtér által befolyásolt függőségi rendszer alakult ki az önkormányzati szektorban, ami megjelenik a mindennapokban és a finanszírozásban is. Ennek elsődleges célja, hogy az önkormányzatok és az emberek minél kiszolgáltatottabbak legyenek. – mondja a 168 Órának Gémesi György, Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub), a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
Csak diktatúrákban fordulhat elő olyan, mint amit az Orbánisták megvalósítottak Magyarországon: büntetés jár azért, ha egy polgármester nyíltan szembeszáll a kormányzattal, éppen ezért nem is teszik ezt meg. Gödöllő a kormány által nem kedvelt városok között szerepel, felesleges elindulnia bármilyen állami vagy uniós pályázaton, úgysem nyer. Gémesi György szerint ez egy pillanatig sem gátolja meg őket, hogy pályázzanak, mert a lakosságnak meg akarják mutatni, hogy mindent megpróbálnak.
A renitens városok közé került Budaörs is, hiszen pert indított az állam ellen, s első körben, egy részítélet formájában meg is nyerte azt. A városnak abból lett elege, hogy miközben a kormányzat egyetlen fillért sem költött a település államosított iskoláira, 2,1 milliárd forintot akar beszedni tőle az oktatás fenntartásáért. Országos szinten évi 21 milliárd forintot vesz el ilyen célra az állam az önkormányzatoktól. Tehát Budaörs problémája nem egyedüli. Mióta az állam átvette a közoktatási intézményeket, alig költ valamit az épületek amortizációjára. A helyhatóságok attól tartanak: amikor visszafordíthatatlanul lerohadnak az épületek, visszakapják őket, és a felújítás költségei a nyakukba szakadnak.
A hulladékgazdálkodással is hasonlóan komoly problémák jelentek meg. Az a gyakorlat, hogy a szemétszállításért az önkormányzat a felelős, miközben nem állapíthatja meg és nem szedheti be a lakosságtól az ezt fedező árakat. Azt sem határozhatja meg, hogy mennyi pénzt fordíthat a szolgáltatásra, mert az állami tulajdonban lévő hulladékgazdálkodó cég oszt vissza neki. Az a pénz, amit a helyhatóságok kapnak, a szolgáltatók kifizetésére sem elegendő, így nem tudják belőle fedezni az amortizációt sem így ez a szisztéma szintén rontja az önkormányzatok költségvetési helyzetét.
A helyzet azonban a narancsos diktatúra által kegyelt városokban sem sokkal jobb! Kiderült, hogy Pécs 2016-os költségvetése több mint hatmilliárd forint hiánnyal indította a 2017-es évet. Hogyan lehetséges ez? Rosszul átgondolt hitelfelvétel, nem reálisan kiszámított működési, városüzemeltetési kiadási tételek… Ebből adódóan megszorítások vannak például a városi és megyei közművelődési intézményekben. „Hoppál Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára, történetesen éppen az egyik pécsi egyéni kerület országgyűlési képviselője a múlt héten írt alá egy támogatói szerződést, amelynek alapján a kormány idén 1,77 milliárd forintot nyújt a pécsi kulturális intézmények fenntartható működésének biztosítására, a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok támogatására.”
A helyi politikában tehát ismét megjelentek a több esetben felelőtlen hitelfelvételek, a fenntarthatatlan fejlesztések, miközben a helyhatóságok többsége mindennapi pénzügyi, működési gondokkal küzd. Az önkormányzati szektor megint az adósságcsapda felé tart.
Az állam 2013-tól kezdődően 2082 önkormányzattól 1369 milliárd forint törlesztőrészletet vállalt át, tehát ezek a lehetetlen állapotok, már egy óriási adósságkonszolidáció után álltak elő. Számos település életében ez a tartós fizetésképtelenség megszüntetését jelentette. Ezen túlmenően feladatátcsoportosítás is történt, a baj csak az, hogy az elvett feladatoknál 100-150 milliárd forinttal több pénz került ki a rendszerből.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az adósságkonszolidációval a fő probléma az volt, hogy nem világították át azokat a hitelfelvételeket, amelyek törlesztését az állam átvállalta, vagyis a mai napig nem tudják, mit fizetnek vissza. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége kérte, hogy nézzék meg, mire vették fel a hiteleket.
Kötelező feladatokra? Uniós támogatáshoz önrésznek? Költségcsökkenést és racionalizálást eredményező intézkedésekre, olyan beruházásra, ami többletbevételt generál? Vagy esetleg az önkormányzat felvette a hitelt, majd eltőzsdézte, luxusautókat vásárolt belőle, vagy át nem gondolt presztízsberuházásokat kivitelezett? Nagyon nem mindegy… – mondta Gémesi György.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége is megerősítette, hogy ismét elkezdődtek az önkormányzati hitelfelvételek, igaz, hogy szükséges hozzá kormányzati engedély, de a kedvelt helyhatóságok bármihez zöld lámpát kapnak.
– 2017-re eljutottunk oda, hogy a bevételek politikafüggők. A Belügyminisztérium által 1500-1700 önkormányzat között szétosztott működési kiegészítési támogatásból oda is jut, ahol látványosan elgazdálkodja magát a helyhatóság – összegezte a helyzetet Gémesi György, aki szerint kilátástalan helyzet alakult ki az önkormányzati szektorban. Egyértelmű, hogy a 2012-ben előírt feltételek nem működnek.
“És még nem is jött el az az időszak, amikor el kell kezdeni fizetni a több ezer milliárd forintnyi uniós támogatásból kivitelezett fejlesztések amortizációs költségeit. Gémesi úgy látja: a polgármesterek többsége érzi, hogy baj van, de nyíltan kiállni kevesen mernek, addig viszont nem lesz változás, amíg csak egymás között pusmogva vállalják a véleményüket.”
