„Mi így szeretjük” – Mármint Bayer Zsoltot, mondotta Halász János, a Fidesz frakció szóvivője, aki egyúttal a Kulturális és a Hungarikum Bizottság tagja. Nehéz eldöntenem, hogy Bayert a kultúra, vagy a hungarikum szempontjából kell-e szeretnünk.
Az ellenzék és a sajtó jóvoltából (én is tettestárs vagyok) a vérről és takonyról szóló rádiószózat akkora nyilvánosságot kapott, amilyenről Bayer álmodni sem mert. Széll Bernadett feljelentést tett a Karc FM-ben elhangzottak miatt, amit persze a rendőrség elutasított, mondván: az elhangzottak nem alkalmasak a társadalmi rend alapjainak megrengetésére”. Az LMP társelnöke nem okult abból, hogy hasonló indokkal már áprilisban is elutasították egy korábbi feljelentését.
A Btk.-ban megfogalmazott „közösség elleni uszítást” a bírói gyakorlat igencsak szűken értelmezi. Ezen persze lehet vitatkozni, a jogászok ezt szinte 100 éve, a büntetőjognak még ma is etalonul szolgáló Csemegi-kódex óta meg is teszik. De a tény az tény: ezt a bűntettet a bíróság gyakorlatilag csak akkor állapítja meg, ha az uszítás azonnali és közvetlen veszélyt jelent („clear and present danger” elve). Vagyis: „a köznyugalomnak csak egy bizonyos mérték fölötti megzavarása járhat a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozásával (azaz büntetőjogi szankcióval).”
Van persze azért a véleménynyilvánítás szabadságának korlátja: az nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. Bayer – szokásához híven – most is vastagon beletaposott emberek méltóságába. És ne higgyék, hogy ez ellen nincs jogi orvosság. Csak éppen nem az, ami miatt Széll feljelentést tett. Még akár büntető szankciója is lehet becsületsértés és/vagy rágalmazás miatt.
Vannak azonban más törvények, melyek az emberi méltóságot védik. Tényi István, az ügyeletes feljelentő az egyikre rá is talált. Hiába, a jogot gyakorolni kell ahhoz, hogy a helyes megoldásra leljünk. Ő ugyanis a Médiatanácshoz fordult, emlékeztetve őket arra, hogy a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely közösség elleni gyűlölet keltésére. Korábban a médiahatóság már szabott is ki büntetést, amikor Bayer minden 14 év feletti menekültet potenciális gyilkosnak nevezett, meg amikor a cigányságot nevezte kártékony állatoknak. (A „büntetés” mértéke persze nevetséges volt.) A bíróság elítélte már becsületsértés miatt is egy osztrák EP képviselő minősíthetetlen sértegetése miatt, valamint polgári pert is veszített antiszemita írása miatt.
Mert a Polgári Törvénykönyv is kimondja, hogy „az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.” A közszereplők ugyan az átlagnál többet kötelesek eltűrni, ám az ő emberi méltóságukat sem lehet sárba tiporni. Ráadásul, ha a személyiségi jog megsértése közérdekbe ütközik, az ügyész is keresetet indíthat (na, jó, ezt vicc volt). Az azonban nem, hogy egy megsértett közösség bármely tagja is jogosult személyiségi jogi pert indítani.
És akkor még nem említettem a jogon kívüli eszközöket. A cigányellenes cikk megjelenése után több civil szervezet – köztük a TASZ is – arra kérte a nagyvállalatok vezetőit, hogy ne hirdessenek a Magyar Hírlapban. Kérésüket öt komoly cég teljesítette: bojkottálták a lapot.
Most azonban a TASZ hatalmasat hibázott. Sajnos nem először. Emlékezetes, két éve ingyenes jogsegélyt ajánlott fel a Kuruc.info-nak, amiért a bíróság elrendelte egy holokauszttagadó cikkük hozzáférhetetlenné tételét. Most pedig közösen akart kávézgatni Bayer Zsolttal. És nem csak ők. „Ezek megőrültek”, hogy egy TV-show-t idézzek.
Nem elég hát, hogy a Fidesz „így szereti” az ordenáré Bayert, most még egy ingyencirkuszra is lehetőséget kapott, és épp a „jogvédőktől”.
Dr. Sándor Zsuzsa
