“Nem tudok olyan nemzetközileg elfogadott normáról, ami szerint sorosozni antiszemita beszédnek számítana” – mondja Köves Slomo rabbi.
Nem tudom, hogy Köves Slomo rabbi (a szó legszorosabb értelmében vett) KINCSTÁRI cinizmusán lepődjek-e meg, avagy felkészületlenségét leplezni próbáló felfuvalkodottságán.
Ha az előbbiről van szó, minden világos: legalább Molière óta tudjuk, hogy pénzért minden áruba bocsátható, még a becsület is.
Ha viszont az utóbbiról lenne szó, segítek Köves rabbinak: ha nem ismer olyan “nemzetközileg elfogadott normát”, ami szerint sorosozni antiszemita beszédnek számítana, talán ismer olyan “nemzetközileg elfogadott normát”, ami szerint a schylokozás, avagy mondjuk a rotschildozás antiszemita beszédnek számít, még a Köves rabbi által elvárt “nemzetközileg elfogadott normák” szerint is.
Felhívnám szíves figyelmét A velencei kalmár XIX-XX. századi bemutatóira, ahol a nemzetközileg elfogadott normák szerint is a shylockozás érthető antiszemita beszédnek számított, hiszen – mint egy jól ismert korabeli “kommentelő” írta – “a zsidók szívében a pénz a törvény a szeretet helyett.”
Vagy ott van Werner Sombart műve, amelyből – a nemzetközileg elfogadott normák szerint is – kiderül, hogy a Rotschildok Európa egyetlen valódi hatalmát jelentik. Vagy ugyancsak a fenti szerzőtől értesülhet arról – a nemzetközileg elfogadott normák szerint -, hogy a homo Judaeust a pénz-, a kereskedelmi- és a spekuláns szellem testesíti meg.
Ami pedig a sorosozás egyetem-, és tudományellenességét illeti, a nemzetközileg elfogadott normák szerint nevezett egykoron például Ernst Troeltsch bizonyos szellemiségű oktatást és tudományos publikációkat “zsidó terrorizmusnak”, vagy a jeles Philipp Lenard (Lénárd Fülöp) osztrák-magyar Nobel-díjas fizikus a matematikát erős zsidó intellektuális hatásnak, amely eltompítja a természettudományos kutatás iránti érzéket.
Nem folytatom, csak jelzem: a nemzetközileg elfogadott normák szerint is Köves rabbi felkészületlensége meglepő és bántó.
