Szerelem volt ez első látásra, kérem. Ritkán sikerül leplezni a tészta iránti szeretetteljes rajongásomat, habár egy ideje korlátozni igyekszem étrendemben az efféle csókos csábítókat. Villámgyors, egyszerű, varázslatos, akár egy igazi latin szerető. Az olaszok lepénykenyere egyébként az északi Emilia Romagna tartományból származik, mára azonban egész Olaszországban közkedvelt utcai gyorskajává – Itália streed foodjává – vált (a pizza mellett persze) köszönhetően egyszerűségének és variálhatóságának. Bár az eredeti töltelék pármai sonkából, sajtból és rukkolából áll, mi most egy fantasztikus tonhalkrémet készítettünk hozzá, és ez sem állt neki rosszul, sőt… – írja a Non Plus Ultra Gasztroblog szerzője.
Piadina hozzávalók:
400 gr fehér liszt
10 g szárított élesztő
1 csapott ek só
1,5 dl olívaolaj
2,5 dl langyos víz
Tonhalkrém hozzávalók:
1 tonhal konzerv
1 kisebb lila hagyma fele
1 gerezd fokhagyma
1 kis pohár tejföl
1 ek dijoni mustár
pár csepp citromlé
só, bors
Nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt mondom, a tészta hozzávalóit össze kell gyúrni. Nem, nem lehet megúszni. A zsiradékról azonban szólnom kell egy-két szót. A hagyományos piadina zsírral készül, kutakodásom során találtam vajas receptet is, de amire én esküszöm, az a rozmaringos-fokhagymás olívaolaj. Igazán szerencsés helyzetben persze az van, aki iránymutatásaim alapján anno nekiveselkedett a fűszerolaj gyártásnak (recept: http://nonplusultragasztro.blog.hu/2016/10/06/4_alapdarab_az_izesitett_hazi_fuszerolajok_vilagabol). Bizony, ez az összetevő ugyanis kiválóan segít kihangsúlyozni a piadina toszkán mivoltát. A tészta hozzávalóit határozott kézmozdulatokkal összegyúrjuk, egészen addig dolgozunk rajta, amíg egynemű, kemény tésztát nem kapunk. Ezt követően egy konyharuhával lefedve 1,5 órán keresztül pihentetjük.
Amíg a tészta megdagad, használjuk ki az időt arra, hogy előkészítsük a feltétnek valót. A lila hagymát és a fokhagymát apróra vágjuk, mehet hozzá a tejföl, a mustár és az aprított tonhal is, ízlés szerint citromlé, só és bors. Ha alaposan elkevertük, tegyük be a hűtőbe, hogy jól összeérjenek az ízek. A megkelt tésztát 8-10 egyelő részre osztjuk, majd egy sodrófa segítségével néhány milliméteresre nyújtjuk. Bevallom, én szándékosan különböző vastagságúra nyújtottam, hogy kipróbálhassam, melyik ízlik jobban, és állíthatom, minél vékonyabb a tészta, annál finomabb a lepény, tehát megéri sokat dolgozni rajta. Egy felforrósított, nagyobb méretű serpenyőben mindkét oldalát kb. 2 percig sütjük. Használhatunk olívaolajat hozzá, de ha nem így teszünk, akkor is van elég olaj a tésztában hozzá, hogy ne ragadjon le. Szuper kis találmány, az már biztos, és meglepően egyszerű sütni! A pite tetejét jó vastagon megkenjük a tonhalkrémmel, nálam került még rá érett avokádó és szuper édes, kemencében sült paradicsom. Ez utóbbiakat kihagyni vétek lenne! Mesteri trió! Buon appetito!
