Elég nagy kihívás számomra fidesz-fejjel gondolkodni, de sajna szükséges, ha szeretném megfejteni, hogy mi re számíthatok. Sejtszintig tudni vélem, hogy az Olimpia megrendezése Magyarország számára csak a szép álom, illetve a tönkremenés és államcsőd kategóriájában reális elgondolás.
Azt is értem, hogy kell a zsebre tehető pénz, és ezért az Orbán-vezette rezsimnek semmi nem drága, hiába tudják ők is, hogy az “ötkarika” az ország hosszútávú eladósodását eredményezné, de mégis muszáj minden lehetőséget kihasználniuk. És, hogy miért? – mert, ha egyszer megjön a nép magához való esze és meneszti őket, akkor a kétharmad mámorában általunk benyelt törvénymódosításoknak köszönhetően valószínűleg sokuk megússza a börtönt, de egész további életüket a most lenyúlt pénzből kell fedezniük.
Létszükségletük tehát, hogy minél tovább megtarthassák a hatalmat, a lehetőséget a minden feletti kontrollra, így az ellenzék – ide tartozónak gondolják az összes embert, szervezetet, gondolkodót – minden rezdülésének különös figyelmet szentelnek.
Nem válogatnak – ahogy eddig sem – az eszközökben, emberekben, mindent és mindenkit felhasználnak, akit, amit lehet. Sajnos a „használt” tömeg ebből nem sejt semmit, azt gondolja, hogy a Jótevőjének tartozik a vak hit alázatával. Egy fejbólintására ugrik, és teszi, amit mondanak.
A Momentum Mozgalom „Nolimpia 2024”-es, a budapesti olimpiarendezésről szóló népszavazási kezdeményezése se úszhatja meg, mert olyan érzékeny pontjára tapint a regnáló pénz-politikusoknak, ami sok milliárd forint elsíbolásának lehetőségétől foszthatná meg őket. Azon már túl vannak, hogy az írott és a szájhagyományra épülő médiájukban „lekaraktergyilkolják” a kezdeményezés arcait – Fekete-Győr Andrást és Orosz Annát – ők nyilvánosan vontak vállat a kiszámítható provokációra. A mozgalom 500 aktivistája hatalmas vehemenciával vetette bele magát a számukra – és persze Magyarország számára – létfontosságúnak vélt aláírásgyűjtésbe.
Nagyon tiszteletreméltó, amit tenni készülnek, de rengeteg gáncs, kitett láb megugrása vár még rájuk. Ilyen lehet az a furmány, ami az eddig tapasztaltak alapján jogos félelem, hogy az aláírók között lehetnek szép számmal megvuduzott fidesz-trollok is, az ő feladatuk az, hogy fals adatok megadásával növeljék az aláírók számát. Ez akkor jelenthet majd problémát, amikor a Választási Bizottság belefog az adatok ellenőrzésébe, és mit ad Isten? – több száz, több ezer, ha jól dolgoznak több tízezer aláírás bizonyul majd légből kapottnak. Ez a demokrácia által biztosított népszavazás jogának sárba tiprása ugyan, vagy divatosabban szólva a demokrácia meghekkelése, de bizonyíthatatlan, így ne legyenek illúzióink.
Mielőtt még leborulna az erre lélekből ingert érző Orbán hatalmas agya előtt, érdemes végignézni a diktatúrák történetét, nincs új a nap alatt. Nem saját kútfőből származik a gyalázatos megoldás, elég itt csak az 1947-ben, a Rákosiék által lebonyolított “kék cédulás” választásra gondolni, amelynek eredményeként először kapott többséget, és így kormányalakítási lehetőséget egy kommunista párt, az MKP. Bizony, így van ez, kedves fidesznyikok, a történelem csak ismétli önmagát. A főnökötök – és bandája – fontos képessége, hogy ismeri, felismeri a mindenkori helyzetre alkalmazható múltbéli receptet és annak retorikáját, hogy miként adja el mindezt a tudatosan tudatlanságban tartott sokadalomnak.
A Momentumosok esetében üdítő újdonság, hogy főként fiatalok, akik saját bevallásuk szerint párttá kívánnak alakulni, és nem kevesebb áll szándékukban, mint leváltani az Orbán nevével fémjelzett valamit.
A kérdés, amit most feltesznek, egyszerű és érthető: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”
Nem beugratós, nem kétfenekű. Aki él a lehetőséggel, miszerint aláírásával tehet az ország érdekében, annak jár az általuk készített „oklevél” is az alábbi szöveggel: „Köszönjük, hogy hozzájárultál ahhoz, hogy minden budapesti választópolgár megtakaríthasson 500.000 forintot!”
A Fidesz hivatalos kommunikációja szerint a fent említett „dologgal” nem érdemes foglalkozniuk, úgyis érdektelenségbe fullad, és kizárt, hogy eredményes legyen. Hiszi a piszi!
Közben pedig nem csak itthon, de a külföldi magyarok között is gyűlik az aláírás, a melléjük álló Kétfarkúak már 5 millió forintot tudtak magánszemélyektől, az adózott jövedelmükből összegyűjteni, hogy plakátkampánnyal segítsék az aláírásgyűjtést.
Nem árt tudni, hogy aki aláírja az íveket, az nem feltétlenül az olimpiát torpedózza meg, csak lehetőséget ad a demokratikus döntésre, aminek a vége akár az is lehet, hogy felülkerekednek az olimpia-pártiak, de akkor sem mondhatja azt senki, mint 2002-ben az egyszeri politikus, hogy „Oszt jónapot!”
