A Stumpf akta titkai – így lett alkotmánybíró a Fidesz bizalmasa

Fotó: Fideszfigyelő

Kerék-Bárczy Szabolcs, Stumpf István volt kabinetfőnöke 2010-ben úgy fogalmazott, Stumpf alkalmatlan alkotmánybírónak, ráadásul hazudik jogi tanulmányairól is. (Stumpf MSZMP-tagsága mellett a Hazafias Népfront utolsó alelnöke is volt. Apósa Horváth István a pártállam belügyminisztere volt).

“… Istvánnal sokat beszélgettünk az évek során Magyarország helyzetéről, a nemzetközi környezetről és arról, hogy ha lehetőség lenne rá, milyen irányba lehetne és kellene kormányozni hazánkat. Természetesen ismertem a hátterét, a nyolcvanas években betöltött közéleti szerepét, de ennek ellenére vagy éppen ezért értékeltem alternatív utakat kereső magatartását, tanulni vágyását és tettrekészségét. Úgy láttam, hogy osztozunk a liberalizmus és a nyugati konzervativizmus hagyományainak tiszteletében. … a Fidesz 1998-as győzelme után Stumpf felkért, hogy legyek a kabinetfőnöke.

Utólag belátom, hogy némi naivitással vetettem bele magam a munkába. Meg voltam arról győződve, hogy lehetősége nyílt Magyarországnak arra, hogy a legjobb szabadelvű-konzervatív hagyományokra alapozva végrehajtsa azokat a reformokat, amelyek hazánkat végleg lehorgonyozzák a Nyugat mellett. Belátom, tévedtem – így írt akkor Stumpffal való viszonyáról Kerék-Bárczy.

A Fidesz Stumpf Istvánt jelölte alkotmánybírónak

Az ellenzéki pártok mindegyike elfogadhatatlannak tartotta személyét, ugyanis az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének pártkötődése egyértelmű volt, valamint a törvény értelmében a jelöltnek, húsz éves szakmai gyakorlattal vagy pedig kiemelkedő elméleti tudással és meghatározott tudományos fokozattal kell rendelkeznie, amely kritériumoknak szintén nem felelt meg a kormánypárt kiválasztottja.

Ezenkívül Stumpf István cégügyei is meglehetősen érdekesek, főleg annak fényében, hogy egy alkotmánybíró-jelöltről beszélünk. Fellegi Tamás korábbi médiavállalkozó, amikor elvállalta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tárcavezetői posztját megvált üzleti érdekeltségeitől. Így lettek az Infocenter.hu Zrt.-nek összesen 52 százalékos új tulajdonosai: Nyerges Zsolt, a Class FM országos kereskedelmi rádiót birtokló Advenio Zrt. többségi tulajdonosa, Fellegi Tamás eddigi üzlettársa, valamint Stumpf István , a Századvég Alapítvány elnöke. Az Infocenter.hu Zrt. 2010. április 23-án megvásárolta az IKO Média Holding Zrt részvényeinek 100 százalékát. Az IKO Média Holding Zrt. tulajdonában van az RTL Klub televíziós csatornát üzemeltető M-RTL Zrt. részvényeinek 31 százaléka. Emellett az Inforcenterhez tartozik a Class FM-en kívül a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió is. Stumpfnak ezeken kívül számos gazdasági érdekeltsége van: 2007 óta felügyelőbizottsági tag az Állami Nyomda Nyrt.-ben és az Aviva Életbiztosító Zrt-ben. 2002 óta tulajdonosa a társadalomtudományi kutatásokra szakosodott Faktum 57 Kutatási és Tanácsadó Kft.-nek. 2006 óta tulajdonosa a Brain – Business Oktatási, Kutatási és Kommunikációs Tanácsadó Kft.-nek, de társtulajdonosa az EuroAtlantic Kommunikációs és Üzleti Tanácsadó Kft.-nek is.

A csodálatos karrier

Az Origo beszámolója szerint első Orbán-kormányban a kancelláriát irányító Stumpf István karrierje még az állampárti rendszerben kezdődött. Az 1982-ben az ELTE jogtudományi karán végzett, majd 1985-ben szociológiából másoddiplomát szerzett politológus 1989 és 1990 között az előző rendszer hivatalos társadalmi szervezeteit összefogó Hazafias Népfront utolsó alelnöke volt. Stumpf 1988-tól a szervezet megszűnéséig vezette az ifjúsági szervezeteket tömörítő országos szervezetet. Az állampárti politikai elithez családi kapcsolatok is fűzik: felesége az 1989-es megfigyelési botrányba belebukott MSZMP-s belügyminiszter, Horváth István lánya.

Stumpf a nyolcvanas években került kapcsolatba a Fideszt ma is irányító politikusokkal: 1983-ban alapító igazgatója volt annak az egyetemi szakkollégiumnak, melynek tagja volt többek között Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó, valamint Simicska Lajos, az APEH 1998 és 1999 közötti elnöke, Kövér László, a Fidesz országos választmányának jelenlegi vezetője. A szakkollégium 1989 után vette fel Bibó István jogfilozófus nevét.

Stumpf István az 1980-as években felelős kiadója és szerkesztője volt a Századvég folyóiratnak, majd 1991-ben alapította meg a Politikai Századvég Iskolát, amelyből később kinőtt a Századvég Kutatóintézet, amely gazdasági, társadalmi és politikai kutatásokat végez. Ma ő az intézet mellett működő alapítvány elnöke. A rendszerváltást követően három évig az első köztársasági elnök, Göncz Árpád ifjúságpolitikai tanácsadója, 1994 és 2002 között pedig a Soros Alapítvány kuratóriumi tagja volt. Az 1998-as választások után 2002-ig az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere lett.

Stumpf volt az első, aki nem államtitkárként, hanem miniszterként irányította a kormányfő hivatalát. Ő alakította ki a tükörreferatúra rendszert a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH): az Orbán-kabinet idején minden egyes tárcának és kormányzati szakterületnek volt egy külön felelőse a MeH-ben is, továbbá miniszterként ő kezdte el az elektronikus kormányzati rendszer kiépítését.

Mi a véleményed? Ide megírhatod!

Kérjük ossza meg cikkünket, hogy mindenkihez eljusson, így segíti lerombolni a kormányzati propagandát!

OSZD MEG!