Számos kötelezően közzéteendő közérdekű adatot hiába is keresnénk a kormany.hu oldalon. Az idén hetedik évébe lépő Orbán-kormány szinte hatalomra kerülésének pillanatában titkosított egy sor közérdekű adatot, olyanokat főleg, amikből biztos kiderülne néhány önellentmondás.
A minisztériumokat kötelezi egy törvény, mely szerint a kormányzat honlapján bizonyos adatokat közzé kell tenniük – annál is inkább, mivel közérdekű adatokról van szó. A Fidesz által összetett alaptörvény is elismeri mindenki jogát ezeknek az adatoknak a megismeréséhez, az átláthatóság jegyében.
A kormány azonban ezt nem érezte magáénak, pedig az információszabadságról szóló törvény melléklete tételesen felsorolja, hogy a közfeladatot ellátó szerveknek – így a minisztériumoknak – milyen adatokat kell honlapjukon nyilvánosságra hozni.
A kormany.hu központi kormányzati portálon ezek az információk azonban hiányosak.
2010 Április óta az állam könnyebben minősíthet titoknak adatokat mint korábban. A titkosítás folyamatának ellenőrzése most lényegében csak egyetlen emberen, az adatvédelmi ombudsmanon múlik. A legnagyobb titokgyárat, a Nemzetbiztonsági Hivatalt kontrolláló személyekről pedig éppen az NBH tart vaskos nyilvántartást. Így a mindenkori hatalom különleges jogosítványokat szerzett ahhoz, hogy elrejtsen információkat az állampolgárok elől.
Az Ombudsman felülírhatja (megszüntetheti) a titkosítást, de nem valószínű, hogy egy Fidesz által kijelölt Ombudsman mondjuk ellenzéki nyomásra tenne ilyet valaha is.
Lényegében a titkosításra felhatalmazottak önkorlátozására van bízva, hogy meddig mennek el, és lényegében az első törvényeik egyike volt ez – 2010 áprilisban.
A hatalom így pedig azt titkosít, amit csak akar, pedig a kormányülések igencsak meghatározzák mindennapjainkat, talán nem is véletlen jártak el vele úgy, ahogy.
Hogy miért nem tettek semmit a civil jogvédők például? Tettek ők, csak Sólyom László nem fogadta el a törvénnyel kapcsolatos ellenérveiket, félelmeiket, így azt aláírta és kész. “Demokratikussan”.