Nyers és kegyetlen tettek emlékhelye Norvégiában

Írta BG -
Az emlékhely Utoya szigetén - kép:Jonas Dahlberg Studio
Gyakorlatilag kettévágnák azt a szigetet Norvégiában, ahol Anders Behring Breivik 2011-ben mészárlást rendezett a Norvég Munkáspárt ifjúsági rendezvénye alatt.
A szigetre tervezett beavatkozás a tömeggyilkosság áldozatainak kíván majd emléket állítani.
Norvégia második világháború utáni legvéresebb terrorcselekményében 77-en vesztették életüket, több helyszínen is. Az Oslo belvárosában előbb pokolgépet robbantó gyilkos, rendőr egyenruhában hajózott be a szigetre, ahol főleg fiatalokkal végzett.
A norvég állam 2013-ban írt ki pályázatot a megfelelő emlékhelyek megtervezésére, a győztes képzőművész Jonas Dahlberg tervei azonban nem arattak osztatlan sikert.
Emlék seb elnevezésű projektje a helyiek szerint természetkárosító, és ronda is, ezért tiltakoznak az emlékhely ellen. A helyiek indokolatlan és durva, oda nem illő, öncélú természetkárosítást és egyszerű turistacsalogatót látnak az alkotásban – a pártolók szerint azonban nem a Dahlberg által tervezett művészeti alkotás nyers és kegyetlen, hanem maga az eseménysorozat, melynek emléket állít.
Az Emlék seb lényege, hogy egy három és fél méter széles egyenes „vágással” leválasztanák Utoya szigetétől a Sorbraten nevű félsziget csücskét. Az emberek gyalogosan tudnának eljutni a hasadék széléig, s onnan olvashatnák el a Breivik áldozatainak a mesterségesen kialakított csatorna túloldalára kiírt neveit. A koncepció azt szeretné sugallani, hogy milyen hirtelen és durva módon avatkozott bele a gyilkos a norvégok életébe, s hogy az általa okozott kár helyrehozhatatlan. -írta a Magyar Nemzet

Breivik a bírósági tárgyalásokon rendszeres karlendítéssel köszönti a megjelenteket, és sok pénzt ránt ki az adófizetők zsebéből azzal, hogy – bevett náci szokás szerint – a demokratikus berendezkedést és jogállamiságot kihasználva szinte mindenért perli az államot – többek között börtön körülményeire panaszkodva, vagy emberi jogainak sérülésére hivatkozva. Az oslói bíróság utóbbiban helyt is adott a panasznak, ami közfelháborodást is generált országszerte. Az ügyben eljáró bíró szerint azonban;

“…az embertelen és megalázó bánásmód tilalma alapvető érték egy demokratikus társadalomban. Érvényes mindentől függetlenül, még a terroristákkal és gyilkosokkal való bánásmódra is.” – írta az index.

A náci tömeggyilkos számára elkülönített cellákban szórakoztató elektronika, könyvek, edzőszoba is került kialakításra, ahol elkülönülten él azok adójából is, akiknek családtagjait lemészárolta.

Az elmeorvosi szakértő szerint Breivik beszámítható, többek között ezért is sikerült elítélni 21 évnyi börtönbüntetésre, mely meghosszabbítható, ha annak lejártával egy szakértőkből álló bizottság úgy ítéli, nem tud vissza illeszkedni a társadalomba.

 

 

Mi a véleményed? Ide megírhatod!

Kérjük ossza meg cikkünket, hogy mindenkihez eljusson, így segíti lerombolni a kormányzati propagandát!

OSZD MEG!