A képviselők mandátumának hitelesítésével megalakult pénteken az új összetételű macedón parlament, a házelnököt azonban nem választották meg – számolt be róla a Vesti.mk macedón hírportál.
A parlament elnökét a bejelentések szerint az újévi ünnepek után választják meg, és akkor derül ki az is, hogy melyik pártnak van meg a kellő támogatása ahhoz, hogy kormányt alakítson.
A december 11-i előrehozott parlamenti választáson a legtöbb szavazatot az eddig is kormányzó, jobbközép Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) és koalíciós partnerei szerezték meg, így 51 mandátumot tudhatnak magukénak. A balközép Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) vezette koalíciónak 49 parlamenti helye lett. A minimális különbség miatt voltaképpen a koalíciós tárgyalások sikerétől függ, hogy melyik fél alakíthat majd kormányt. Az eddigi kormánypárt hagyományos albán kisebbségi partnere, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) 10 mandátumot, míg a korábbi legnagyobb ellenzéki albán párt, az Albánok Demokratikus Pártja csúfos szereplés után csupán 2 parlamenti helyet szerzett. Az újonnan alakult Besa (Ígéret) nevű albán formációnak 5 hely, a szintén fiatalnak számító Albánok Szövetségének pedig 3 hely jutott.
A macedón alkotmány szerint a képviselőháznak 120-140 tagja lehet, ez alkalommal 120 képviselő kapott helyett a parlamentben, hárommal kevesebb, mint az előző mandátumban. Ezt a három helyet a diaszpórában élők jelöltjei között osztották volna ki, ám a külföldön élő macedónok részvételi aránya nem érte el az érvényességi küszöböt.
Miután a parlament pénteken megalakult, a köztársasági elnöknek tíz napja van arra, hogy a legtöbb mandátummal rendelkező pártot kormányalakításra kérje fel. A felkért párt vezetője az elnöki megkeresést követően 20 napon belül össze kell, hogy állítsa leendő minisztereinek listáját, és ismertesse kormányprogramját. Amennyiben ez a párt nem tudja megszerezni a képviselők többségének a támogatását, a sorrendben második legtöbb szavazattal rendelkező párt kísérelheti meg a kormányalakítást.
A két éve tartó belpolitikai válság megoldását célzó előrehozott parlamenti választást csak harmadik próbálkozásra sikerült megrendezni, a pártok közötti minimális különbség azonban jól érzékelteti a megosztottságot az országban. Elemzők szerint éppen ezért a választás nem váltja valóra a hozzá fűzött reményeket, vagyis nem hoz politikai megnyugvást a nyugat-balkáni országban.
