Süth Miklós egykori országos főállatorvos szerint a madárinfluenzának komoly gazdasági következményei vannak, hiszen máshogy nem tudják kezelni, mint a fertőzött állatállomány megsemmisítésével.
A tünetek között szerepel az idegrendszeri abnormalitás, a szárnyasok szédelegnek, koordinációs problémáik vannak, az orr- és szemfolyás és a borzolt toll.
A most Magyarországon is megjelent vírustörzset már 2014-ben is kimutatták – tette hozzá a szakember. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel csütörtökön azt közölte, hogy az európai madárinfluenza-járvány egyre több országot érint: az utóbbi napokban Ausztria, Németország, Horvátország, Dánia, Hollandia után Olaszország és Svédország is jelezte a betegség jelenlétét vadmadárállományban, illetve baromfitelepeken. A járvány leküzdéséért a Magyar Állategészségügyi Hatóság mindent megtesz, és továbbra is számít az állattartók felelősségteljes együttműködésére.
Mi is ez?
Magyarországon egyre több helyen (legutoljára Bugacon, Kisszálláson és Kelebián) ütötte fel a fejét a közelmúltban a madárinfluenza. Ez a vírustörzs egyelőre emberről emberre nem terjed, azonban genetikai jellemzői miatt rendkívül gyorsan mutálódik. Épp ennek okán kialakulhat belőle egy olyan vírustörzs, amely már robbanásszerű járványt is eredményezhet, amennyiben emberekben jelenlévő kórokozókkal találkozik (gondoljunk itt a “sima” influenzára).
Biztosan emlékszünk még rá, hogy évekkel ezelőtt mutációkkal is találkozhattunk. A H1N1 influenza világjárványt (pandémiát) okozó vírusfertőzés, amely melyet (általában nagyon magas) láz, fejfájás, rossz közérzet, izomfájdalom, elesettség, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez, illetve átlagosan minden ötödik esetben (18-20%) hányással, hasmenéssel is társul. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.
Mivel teljesen új vírus, amely egy sertés, egy szárnyas és egy ember genetikai állományát tartalmazza, ezért senkinek nincs ellene természetes védelme. Ez vírus négy részből állt össze: két sertésinfluenza vírus szakaszból, egy madárinfluenza vírus szakaszból és egy emberi vírus darabkából.
Az új influenzavírus-törzs 2009 tavaszán jelent meg Mexikóban, és néhány hónap alatt Föld minden részére eljutott. Magyarországra abban az évben nyáron érkezett meg a kórokozó, ami rendkívül szokatlan, mivel a szezonális influenzavírusok ősztől tavaszig okoznak megbetegedéseket. Az új vírus néhány hónap alatt több millió embert fertőzött meg. Magyarországon novemberben érte el a járványos szintet a fertőzés, akkor haladta meg az influenzaszerű tünetekkel orvos fordulók száma a heti 20 ezret.
Nem minden madárinfluenza ugyanaz
A H5N1 az A típusú influenza vírusainak egyik altípusa, a madárinfluenza egyik okozója, amely az embert és más fajokat is megfertőzheti. A legveszélyesebbnek tartott influenzaaltípus, amely a kutatók szerint genetikailag módosulva alkalmas lehet egy pusztító emberi világjárvány kiváltására.
Madárinfluenzát más vírusaltípusok is okozhatnak, ezért a madárinfluenza és a H5N1 nem azonos fogalmak. A köztudatban azért forrtak egybe mégis szorosan, mert az utóbbi években a média visszatérő témája lett a madárinfluenza jelentette veszély az ember számára, a halálos emberi megbetegedéseket pedig a H5N1 egyik törzse, illetve leszármazottai okozták.
